Káosztól tartanak a cégek
„Ha a rendelkezések már 2011. január 1-jétől hatályba lépnek, a termékdíjköteles termékekhez kapcsolódó lakossági szelektívhulladék-begyűjtési és
-hasznosítási rendszer minimum fél évre működésképtelenné válik a csomagolási, az elektronikai és több más hulladékfajta esetében is. Ugyanis az ennek működtetéséhez szükséges többletforrásokat eddig az ipar biztosította a koordináló szervezeteken keresztül, a rendszer megszüntetése esetén pedig az utóbbiak már nem fognak szerződéseket kötni a hulladékbegyűjtőkkel és -hasznosítókkal a jövő évre” – fejtette ki Kiskovács Miklós. A Green Tax Consulting Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: új szerződések nélkül nemcsak a koordináló szervezetek, hanem a velük kapcsolatban álló begyűjtők és hasznosítók létbiztonsága is veszélybe kerül, közel tízezer munkahelyet veszélyeztetve közvetlenül, ha a hulladékkezelés folyamatos finanszírozása nem lesz biztosított.
A szaktárca célja 90-100 milliárd forint termékdíjbevétel, miközben az elmúlt években a gazdálkodók által ténylegesen befizetett környezetvédelmi termékdíj legfeljebb 25 milliárd forintot tett ki évente, emellett további mintegy 15 milliárdra tehető a koordináló szervezeteken keresztül a hulladékkezelés finanszírozására fordított pénz éves összege. „A nyilatkozatok szerint a termékdíjak összege csökkenne, ám valójában így az öszszes gazdasági szereplő terhe növekedne. Ugyanis a kötelezett cégek által a koordináló szervezeteknek fizetett licencdíj összege a csomagolóanyagok esetén átlagosan csupán 50 százaléka a termékdíjénak, s ennek a kedvezménynek a kiesését nem ellensúlyozná egy mérsékelt termékdíjcsökkentés sem” – hangsúlyozta Mányi István, az Öko-Ferr Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Az érintettek becslése szerint a gazdaságban megjelenő több mint 50 milliárd forintos terhet az érintett cégek automatikusan megpróbálnák áthárítani a fogyasztókra, ez például az italszektor egyes szegmenseiben mintegy 20 százalékos áremelkedést jelentene. Hasonló lehet a helyzet a nagyobb tömegű elektromos és elektronikai termékek, valamint a gumiabroncsok esetén is, amelyeknél 10-15 százalékos drágulást lehet prognosztizálni.
„Azzal, hogy egy koordináló szervezeten keresztül teljesítjük hasznosítási kötelezettségünket, havi szinten több százezer forintot spórolunk meg, s ha ennek lehetőségét megszüntetik, akkor a termékdíjtételek 25 százalékos csökkentése is a terhek növekedését és termékeink árának emelkedését fogja eredményezni” – tették hozzá kérdésünkre a műanyagipari termékek gyártásával foglalkozó I.M. Plast Kft.-nél.
„A 2003 óta felépített, magánkézben lévő koordináló szervezetekre épülő modell nagyon nagy haladást ért el a hulladékhasznosítás területén. A lakosságtól szelektíven begyűjtött és hasznosított csomagolási hulladék menynyisége az akkori négyezerről mostanra hatvanezer tonna közelébe emelkedett éves szinten. Nagyon nagy tehát annak a kockázata, hogy a rendszer egy csapásra történő megszüntetése semmissé teszi az eredményeket” – hangsúlyozta Mányi István, hozzátéve, hogy már a jogszabályi bizonytalanság is súlyos károkat okozhat a rendszer működésében.
Lapunk úgy tudja, néhány napon belül az MGYOSZ is kialakítaz álláspontját a kérdésben, s abban minden érintett közös platformon van, hogy érdemi egyeztetéseket és egy szakmailag megalapozott koncepció kidolgozását szorgalmazzák a kormányzatnál.
A tervek technikai és jogi akadályai
A finanszírozás elvonásával és adóvá átminősítésé-vel az EU-s kötelezettségek nem szűnnek meg, viszont állami szerven keresztül a Brüsszel által előírt gyártói kötelezettség nem érvényesíthető.Ha pedig az állam a hulladékhasznosítás folyamatosságát megrendelés útján kívánja biztosítani, arra nemzetközi közbeszerzési eljárást kellene kiírni.
Csakhogy nem kizárt, hogy ezen olyan nagy, nemzetközi hulladékkezelő cégek is elindulnának, amelyek saját hulladékfeldolgozó kapacitásaikra támaszkodva tennének ajánlatot. Ennek szintén beláthatatlan kockázatai vannak a hazai hasznosítói ipar számára.
Ha pedig az állam a hulladékhasznosítás folyamatosságát megrendelés útján kívánja biztosítani, arra nemzetközi közbeszerzési eljárást kellene kiírni.
Csakhogy nem kizárt, hogy ezen olyan nagy, nemzetközi hulladékkezelő cégek is elindulnának, amelyek saját hulladékfeldolgozó kapacitásaikra támaszkodva tennének ajánlatot. Ennek szintén beláthatatlan kockázatai vannak a hazai hasznosítói ipar számára.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.