Tetőkert: égig érő fű

Egyre népszerűbb a hazai építkezők és fejlesztők körében a tetőkertek – más néven zöldtetők – alkalmazása, úgy tűnik, befogadta őket a magyar piac. Számos motiváció vezérelheti az építtetőket, azonban ma még jellemzően a zöldfelületi mutatóknak való megfelelés a döntő szempont. Ezt a megoldást leggyakrabban Budapest belvárosának négy-öt kerületében használják, ahol az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) előírásainak egy szakszerűen végrehajtott – bizonyos termőréteg feletti – kiépítésével meg lehet felelni.

A lapos tetőkön kialakított kertek azonban a szabályoknak való megfelelésen túl más előnyökkel is járnak. Dezsényi Péter, a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének elnökségi tagja úgy véli, hogy egy átlagos magyarországi beruházó sokszor nincs tisztában a várható környezetépítészeti költségekkel, nem gondolja át, hogy az épített környezetre költött forintok milyen hatással lesznek az ingatlan értékére. Sokszor azt tapasztalják, a megterveztetett környezet megépítése nem fér bele a pénzügyi keretbe, annak egy szakmailag és esztétikailag is lebutított, csonka változata készül el csupán. Nyugat-Európában számos beruházás először a zöldinfrastruktúra létrehozásával indul, csak azután kezdenek a lakások vagy irodák ki- vagy éppen eladásába. Természetesen az utólagos beépítésre is van mód, és örvendetesek a hazai példák is. „A XIII. kerületben 390 lakással megépült Római Kert Társasház értékesítése nem a tervek szerint alakult, így a fejlesztő a cégemet bízta meg egy 2700 négyzetméteres intenzív tetőkert kialakításával” – támasztja alá egy példával az elérhető hasznosságot Dezsényi Péter, aki a szakmai tisztség mellett a Deep Forest Kft. ügyvezető igazgatója is egyben. A 7 milliárd forintból létrehozott társasház fejlesztője az átadás után marketingtevékenységében a kialakított kertre összpontosított. A taktika bevált, így az eladatlan lakások pár hónap alatt gazdára is találtak. Ami a beruházást s a 112 milliós bekerülést utólag is alátámasztja, az az, hogy a lakások értéke egy év alatt megduplázódott.

A zöldtetők elterjedésében régiós viszonylatban igen jól állunk, de van még hova fejlődni. Követendő példaként említi Dezsényi Péter Németországot, ahol a lapos tetők 13 százaléka mára zöldtetős megoldással épül, így a sokak által áhított „élhetőbb” város könnyebben létrehozható.

Bellavics László zöldtetőszak-értő, a Fitosystem Kft. tulajdonos ügyvezetője is a holisztikus városépítő és -szépítő szemléletet hiányolja. A szakember szerint a zöldtetők alkalmazásával csökkenthető lenne az ökológiai lábnyomunk is, ugyanis az ingatlanok kiegészítő hőszigeteléseként is rendkívül hasznos ez a módszer. „Annyit sem fűteni, sem hűteni nem kell a beépített házakat, mint előtte. Már extenzív – 10 cm-es rétegvastagságú, szárazságtűrő évelőkkel beültetett – zöldtetőknél a csatornahálózat terhelése nagyban csökken. Hatásos megoldás a belvárosokban kialakuló hőszigeteffektusra is, csökkenti a zajszintet és megköti a port” – sorolja az előnyöket. Az egyszeri beruházás költségével természetesen számolni kell, de egy hagyományos lapos tetejű épületet figyelembe véve a német tapasztalatok alapján 16 év alatt megtérül ez a többlet – teszi hozzá. A szakember szerint az állagmegóvás miatt is megfontolandó az építés, ugyanis a hagyományos lapos tetejű épületek az őket érő UV-sugárzás elöregítő hatása miatt ötévente javításra szorulnak, míg a beépített tetők időtállóbbnak bizonyulnak.