Medvegyev magánakciója

Vissza kívánja léptetni az állami nagyvállalatok igazgatótanácsaiból a kormánytisztviselőket Dmitrij Medvegyev orosz elnök. Az intézkedéssel a gazdaság függetlenségét próbálja növelni az államfő és ezen keresztül a befektetési környezet javítását. A befolyásos tisztviselők elmozdításával azonban kiválthatja Vlagyimir Putyin kormányfő rosszallását.

Július 1-jéig kapott időt Putyin és kormánya, hogy visszahívja a kabinet tagjait a különböző állami cégek vezetőségi testületeiből. Medvegyev elnök utasítása mögött elsősorban az a megfontolás húzódik meg, hogy ne játszhassanak vezető szerepet a politikusok olyan vállalatoknál, amelyek tevékenységi területe felett egyben hatósági felügyeletet is gyakorolnak.

Az intézkedés elsősorban Igor Szecsin energiaszabályozásért felelős miniszterelnök-helyettes ellen irányul, aki egyben Oroszország legnagyobb olajvállalata, a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke is. A változtatás szintén kellemetlenül érintene egy másik nagy hatalmú politikust, Alekszej Kudrin pénzügyminisztert, akinek az intézkedés értelmében el kellene hagynia az állami VTB Banknál és az Alrosa gyémántkonszernnél betöltött posztjait – mutat rá az Neue Zürcher Zeitung. Szergej Smatko energiaügyi miniszternek ugyanakkor a Gazprom, Igor Levitin közlekedési tárcavezetőnek pedig az Aeroflot igazgatótanácsából kellene távoznia.

Medvegyev lépését számos elemző a közte és Putyin közötti hatalmi harc élesedéseként értékeli. Az intézkedés ugyanis éppen a kormányfő közeli szövetségeseit érinti. Elképzelhető, hogy Medvegyev ilyen módon kíván önállósodni Putyin befolyása alól. Az sem zárható ki ugyanakkor, hogy az egész akció nem több, mint előre megbeszélt színjáték az államfő és a miniszterelnök részéről, hogy a 2012-es választásokra irányítsák a figyelmet – írja a Spiegel Online olajipari forrásokra hivatkozva. Putyin és Medvegyev saját elmondásuk szerint közösen döntik majd el, ki indul az elnöki székért a 2012-es választáson.

A miniszterek visszaléptetése a cégektől egyébként várhatóan nem egyik napról a másikra történik meg. A legtöbb nagy cég június végéig tartja meg éves közgyűlését, ahol a személyi változást hivatalosan is be lehet jelenteni. Ez azonban azt jelenti, hogy az illető politikusok még egy évig megőrizhetik cégbeli pozíciójukat, vagyis a márciusi elnökválasztások után kellene csak lemondaniuk. Ráadásul Medvegyev már 2008-ban is megpróbálkozott hasonlóval – eredménytelenül.

Az állami cégek meghatározó szerepét Putyin építette fel újra elnöksége alatt, amelynek végére a gazdasági teljesítmény közel 50 százalékát adták a köztulajdonban lévő vállalatok. Az állam és a gazdaság összefonódásából eredő visszaélések és korrupció továbbra is sok külföldi befektetőt ijeszt el. Medvegyev tízpontos terve értelmében viszont a jövőben megszűnne a stratégiai ágazatokban működő külföldi befektetők eddig bevett ellenőrzése, és köteleznék az állami cégeket, hogy tegyék hozzáférhetővé a vállalattal kapcsolatos információkat a kisebbségi külföldi tulajdonos számára is. Medvegyev ezenfelül „befektetési különmegbízottakat” kíván kinevezni mind a nyolc nagy körzetben, akik arról gondoskodnának, hogy az új cégek legkésőbb három hónapon belül megkapják működési engedélyüket.

Annak ellenére azonban, hogy Medvegyev elméletben jól felismerte a problémákat, a tényleges modernizációt rendkívül súlyos gyakorlati akadályok nehezítik. Jól mutatja ezt, hogy még a rég áhított tagság a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) is a belső orosz érdekharcok áldozatává válhat. Mind az USA, mind az EU jelezte, hogy Oroszország az év végére a szervezet tagjává válhat. Miközben a belépést szóban Putyin miniszterelnök is támogatja, a WTO-tagság sok ponton ütközik a politikus egyik alapelvével: azzal, hogy a gazdaság a legmegfelelőbben felső vezérlés mellett képes fejlődni. A különböző támogatások, védővámok és állami megrendelések jelenleg működő kusza rendszere nehezen összeegyeztethető a WTO-tagság jelentette követelményekkel.

„Még az idén meg kell teremtenünk a jogszabályi feltételeket ahhoz, hogy ismét hatékonyan használhassuk fel az olajbevételeket” – nyilatkozta Kudrin kedden egy nemzetközi tudományos konferencián. A tárcavezető szavai szerint ez teremtheti meg az alapokat ahhoz, hogy csökkentsék a gazdaság függőségét az olajexporttól.

„Még az idén meg kell teremtenünk a jogszabályi feltételeket ahhoz, hogy ismét hatékonyan használhassuk fel az olajbevételeket” – nyilatkozta Kudrin kedden egy nemzetközi tudományos konferencián. A tárcavezető szavai szerint ez teremtheti meg az alapokat ahhoz, hogy csökkentsék a gazdaság függőségét az olajexporttól.-->