Magyarországon is segíthet a kvótapiac

A hétfőn kezdődött párizsi klímakonferenciára az egész világ figyel, az ott kibontakozó döntések Magyarországra gyakorolt hatásai sem elhanyagolhatóak. Magyarország az EU-val közösen 2030-ig 40 százalékos kibocsátás csökkentést vállalt az 1990-es évekhez képest. A várakozások alapján az országok delegációi egy olyan egyezmény megvalósításán dolgoznak, amely garantálhatja a globális felmelegedés 2 Celsius-fokon belüli tartását. Az EU részéről az ilyen végeredmény a kvótakereskedelmi rendszer (EU ETS) további fejlesztését is jelenti, ami Magyarország számára is egy rendkívül kedvező hír, áll a Századvég Gazdaságkutató közleményében.

Magyarország már az EU ETS kezdeti szakaszaitól része a programnak. Az EU ETS-en belül a harmadik kereskedési időszaktól a kvóták korábbi ingyenes kiosztása helyett azokat aukciókon bocsátják a piacra, amiből az államnak jelentős bevételei származnak. Ez az összeg folyamatosan nő, ugyanis egyre többet kell aukciókon értékesíteni. Míg 2010-ben mindössze 2 milliárd forintnyi kvótabevétel folyt be, tavaly már 17,4 milliárd forint.

Magyarországon a kvótabevételek 50 százaléka a központi költségvetést bővíti, míg a fennmaradó részt különböző energia és klímapolitikai célokra költik, ami összhangban van az EU-s elvárásokkal. Az így befolyt összegekből az e-mobilitás fejlesztését és energiahatékonysági programokat finanszíroznak. Európában rendkívül változatos, hogy mire használják fel az ilyen bevételeket: míg Németország és az Egyesült Királyság a bevételek egészét klímapolitikai célokra költik, addig Ausztria és Olaszország is a bevétel egy jelentős részét az államháztartás számára teszi félre.

Az uniós forrásokból a 2014-2020-as támogatási időszak elején a lakosság nem részesedik, pedig, ahogy azt az Otthon Melege energiahatékonysági pályázatok népszerűsége jelzi, komoly az igény az ilyen jellegű támogatásokra. Az emelkedő kvótabevételek lehetőséget biztosítanak a lakosság energiatakarékossági programok kiterjesztésére is.

A növekvő források optimális felhasználása érdekében a Századvég Gazdaságkutató kidolgozásra javasolja a számla alapú törlesztés bevezetésének a lehetőségét a lakossági szektorban, ahol az energiahatékonyság növelése érdekében tett és az energiaszolgáltató által elvégzett beruházások költségét egyszerűen, a végfogyasztói számlába építve fizetik vissza. Egy ilyen intézkedéssel rengeteg magyar háztartás rezsiköltségét lehetne tovább csökkenteni, Magyarország pedig még inkább hozzájárulhatna a klímaváltozás elleni nemzetközi küzdelemhez.