Rárepült a lakosság a részvényekre

Sokat takarékoskodott és még annál is többet nyert a lakosság az első negyedévben a megtakarításain. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első három hónapban 260 milliárd forintnál is több pénzt tettek félre a háztartások, az árfolyamváltozásokon pedig ugyanebben az időszakban 322 milliárd forintot kerestek. Ezzel a pénzügyi vagyonuk újabb csúcsra, 45 081,7 milliárd forintra emelkedett március végére.

A készpénzállomány, ha lassan is, de még mindig növekszik. Összesen 3924 milliárd forintot tartanak odahaza a háztartások, ebből nem egészen 320 milliárdot tesz ki a valuta. Az alacsony kamatok miatt a bankokban tartott pénzt egyre kevesebben kötik le, a folyószámlabetétek volumene ezért tovább emelkedett 4636,4 milliárd forintra. A gyorsan fogyó – lásd külön cikkünket – betétek helyett inkább a magas kamatozású állampapírt választják a kisbefektetők. A központi kormányzat által kibocsátott hitelpapírokba 267,5 milliárd forintnyi friss megtakarítás került, ennek nagyobb része – több mint 170 milliárd forint – hosszú lejáratú kötvényben landolt. A háztartások állampapír-állománya ezzel 4451 milliárd forintra ugrott a negyedév végére. A preferenciák változását az okozhatta, hogy az Államadósság Kezelő Központ februárban csökkentette a rövid lakossági papírok kamatát, miközben az inflációt követő kamatozású, 3–5 éves futamidejű lakossági államkötvényeken várható nyereség egyre nagyobb.

A szárnyaló tőzsde is megmozgatta a kisbefektetők fantáziáját. Tőzsdei részvényekben 562,6 milliárd forintot tartottak a háztartások, ami történelmi rekord. A lakosság 27,1 milliárd forintért vásárolt részvényeket az első negyedévben, utoljára 2011 harmadik negyedévében költöttek többet részvényekre. Az új befektetőknek ebben a negyedévben csak szerény, 2,4 milliárd forintnyi nyereség jutott, míg tavaly az utolsó 3 hónapban csaknem 53 milliárd forintot kaszáltak a kisbefektetők. A befektetési alapok állománya jóformán nem változott az év eleje óta, 4052 milliárd forinton áll, ám a szám mögé nézve kiderül, hogy a háztartások 26 milliárd forintot vontak ki ezekből a befektetésekből, miközben ugyanennyit nyertek az árfolyamváltozáson. A részvény jellegű háztartási vagyon legnagyobb hányada továbbra is úgynevezett egyéb tulajdonosi részesedés valamilyen (saját) cégben, ez az állomány 12 345 milliárd forintot tett ki márciusban.

Tovább nőttek a biztosítástechnikai tartalékok is 3857,7 milliárd forintra. Életbiztosításokban 1928 milliárd forintot tartottak a háztartások, nyugdíjpénztárakban pedig 1582,6 milliárdjuk volt a negyedév végén, ezen belül a magánkasszákban csaknem 240 milliárd forint. A tartalékok növekedése nagyobbrészt a hozamoknak és kisebb részben a befizetéseknek köszönhető. A háztartások vagyona között az MNB az egyéb soron továbbra is szerepelteti az államosított nyugdíjpénztári vagyon 2830 milliárd forintját, de itt van 580 milliárd forintnyi ki nem fizetett munkabér-követelés és csaknem 600 milliárd forintnyi még vissza nem kapott adó- és járulék-visszatérítés is.

A háztartások 88 milliárd forintot törlesztettek az első negyedévben, hogy csökkentsék a tartozásaikat, ami március végére 8516,8 milliárd forintra mérséklődött. Ezt kivonva a teljes pénzügyi vagyonból, a háztartások nettó pénzügyi vagyona

36 565 milliárdra nőtt. A kötelezettségek nagy része – több mint 7100 milliárd forint – valamilyen hitel. Ebből több mint 5800 milliárdot tesz ki a hitelintézetektől felvett kölcsön, és ezermilliárd forint fölött van az egyéb pénzügyi, például lízingcégektől származó finanszírozás.