A magyar fogyasztókat is célba vette a greenwashing

Az Egyesült Királyságban 2024-ben tíz nagyvállalkozásból négyet súlyos pénzbírsággal sújthatnak zöldmosás miatt , mivel a Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) és az Európai Unió fogyasztóvédelmi törvényének jelentős szigorítása hatályba lép. A magyarul zöldmosásnak vagy zöldre festésnek fordítható jelenség, a greeenwashing azt jelenti, hogy egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét. Ez legfeljebb csak részben teljesül, azonban a zöldnek vagy környezetbarát előállítási módúnak mondott termékekkel a környezettudatos vásárlókat célozzák meg, akiket megtéveszthetnek.

Greenwashing az unióban és Magyarországon

Kiterjedt európai uniós és magyar szabályozás foglalja keretrendszerbe a környezetbarát jellegre utaló állításokat, jelzéseket, így amennyiben a vállalkozások környezeti állításokkal, jelölésekkel kívánják népszerűsíteni termékeiket, szolgáltatásaikat, ahhoz, hogy elkerüljék a fogyasztók megtévesztése miatti hatósági szankciókat, alapelvárás az ágazatspecifikus előírások ismerete is a fogyasztóvédelmi szabályok mellett – írta korábban a témában Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje.

A szakértők a Világgazdaság megkeresésére elmondta, hogy a greenwashing, avagy „zöldre mosás” jelenségével kiemelten foglalkozó Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyik legutóbbi, a környezetvédelemhez kötődő állítások kapcsán elkészített, piacelemzéséhez kapcsolódó, januárjában publikált tanulmánya szerint egy 7 ezer darabos, reprezentatív mintát kiválasztva összességében a reklámok bő három százaléka tartalmazott fenntarthatósági üzenetet, míg további öt százalék keltette implicit módon annak az érzetét, hogy fenntarthatóságot képvisel az adott termék. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a felmérések szerint egyre környezettudatosabbak vagyunk.

Termékkategóriánként az adott kategória valamennyi reklámja közül legnagyobb arányban a háztartási cikkekről állították, hogy zöldek, ha pedig az összes termékreklámot nézzük, mindössze 23 százaléka támasztotta alá az üzenetét tanúsítványokkal, kutatásokkal, minősítésekkel. Nagy Andrea Magdolna kiemelte, hogy összességében nem minden iparágban és nem extrém gyakori az említett jelenség, ugyanakkor kétségtelen, hogy sajnos jelen van, miközben sok fogyasztó nincs tisztában a zöld állítások pontos tartalmával és sok esetben félreérti azokat.

Nagy Andrea Magdolna aláhúzta, azok a vállalkozások és termékek nevezhetők „zöldnek”, amelyek esetében az adott cég előzetesen feltérképezte, hogy a termékeinek ellőállítása, fogyasztása, használata során milyen típusú környezetterhelések keletkeznek, vagyis elvégezték az életciklus-elemzést. Ez alapján az adott cég pontosan láthatja, mely területeken a legnagyobb a környezeti terhelése a termékének, a saját működésének és amelyekkel kapcsolatosan a leginkább adekvát a cselekvése és az erről történő kommunikációja is.

Greenwashing és ami mögötte van

Tehát a „greenwashing” a nem igazolható környezeti állításokra utal. E jelenséget művelők közé tartoznak az olyan cégek, melyek olyan marketingfogásokat alkalmaznak, amelynek a keretében a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tüntetik fel magát a vállalkozást, de valójában nem mutathatók ki érdemi lépések, beruházások, fejlesztések a vállalkozás tényleges működésében, sem konkrét eredmények a termék környezetvédelmi tulajdonságainak szintjén. 

Nem könnyű kiszűrni a greenwashingot

Nagy Andrea Magdolna rámutatott, nem mindig könnyű hiteles információhoz jutni, különösen mert az utóbbi években megsokszorozódott a gyártók, forgalmazók által használt, a termékek kedvező környezeti hatásának alátámasztására szolgáló szimbólumok, jelölések száma. Az Euromonitor egyik 2021-es felmérésének eredményeképp kiderült, hogy a célirányosan megkérdezett fogyasztók kevesebb, mint fele tekintette például a zöld címkéket – mint például a „fair trade”, a „GMO-mentes”, a „szabadtartású”, stb. tájékoztatásokat – megbízhatónak, vagyis megjelent a fogyasztók részéről a zöld címkékbe vetett bizalom hiánya a fejlett piacokon.

A csalódások elkerülése érdekében érdemes lehet vásárlóként előzetesen legalább valamelyest tájékozódni a független szervezetek logóiról, tanúsítványairól. Léteznek olyan minősítések, amelyek a termékek teljes életciklusát figyelembe veszik (ilyen például az EU Ecolabel). Érdemes továbbá szkeptikusnak lenni, és amikor túl tágan megfogalmazott „zöld” állítással találkozik a vásárló – például azt olvassa, hogy a termék „környezetbarát”, „környezetkímélő”, „fenntartható”, illetve nem derül ki számára egyértelműen, hogy pontosan miben áll a pozitív környezeti hatás – mondjuk víz-, vagy energia-megtakarításban, stb. –, akkor az legyen gyanús számára.

Marketingfogások és jogorvoslat

Hazánkban a már említett Gazdasági Versenyhivatal mellett a vármegyei kormányhivatalok berkeiben működő fogyasztóvédelmi hatóságok is jogosultak ellenőrizni a cégek zöld kommunikációit, amely vizsgálatok során kiderülhet, marketingfogásról van-e szó. Ugyanígy e két hatóságnál tehetünk panaszt, ha úgy érezzük, megtévesztettek bennünket – ismertette Nagy Andrea Magdolna.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) egyik piackutatásának eredménye szerint a legtöbb európai uniós tagállamban hatással van a fogyasztók termékpreferenciáira a megvásárolni kívánt termék környezeti hatása, és a fogyasztók 61 százaléka, ha nem is döntő szempontként, de legalább részben figyelembe veszi a környezetvédelemmel kapcsolatos információkat.