Az e-fejlődés buktatói

Egy-egy sikeres e-fejlesztési projekt mind a szegény, mind pedig a gazdag országokban kiemelkedően komoly eredményeket hozhat ágazatok hosszú sorában, ám ehhez az szükséges, hogy megfelelően menedzseljék az ilyen programokat – szögezi le a Világbank legújabb, e témával foglalkozó elemzése. Az E-fejlesztés: az izgalomtól a hatékonyságig (E-Development: From Excitement to Effectiveness) címet viselő tanulmány szerzői nyomatékosan felhívják a figyelmet arra: tanulni kell a múlt hibáiból, hogy megfelelően hatékony projekteket hajtsanak végre. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan hasznosították eddig az internetet a fejlődés szolgálatába állítva. Egy sor tanulságra mutatnak rá a szerzők, akik egyben ajánlásokat is megfogalmaznak azzal a céllal, hogy növelni lehessen az e-projektek hatásait és fenntarthatóságát.
Az információs és kommunikációs technológiákra egyre inkább úgy tekintenek szerte a világon, mint amelyek a fejlődés alapvető eszközét jelentik, komoly részt vállalva a szegények felemelkedésében, a képzettségek átadásában-megszerzésében, a termelékenység növekedésében s a közszolgálati feladatok hatékonyságának javításában, mégpedig minden szinten. Éppen ezért az ICT-indíttatású fejlődést, más szóval az e-fejlődést nem a technológiák terjedésével kell mérni, hanem magával a fejlődéssel, azaz a gazdasági növekedés terén elért sikerekkel – hívja fel a figyelmet a Világbank tanulmánya, amely két nagy terület elemzésén keresztül mutatja be a folyamatokat, illetve a hatásokat. E két nagy terület egyike az e-kormányzás, a másik pedig az e-oktatás.
Ám a tanulmány egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen projektek igen kockázatosak: a rosszul megtervezett programok csak elpazarolják a rá fordított drága forrásokat, ha nincsenek meg a megfelelő előfeltételei – beleértve a megfelelő infrastruktúra-hozzáférést, a törvényi szabályozást, erős kormányzati szándékot és piaci intézményrendszert –, akkor még a legjobban megtervezett projekt is kudarcba fullad. Ma még igen kevés tapasztalat áll rendelkezésre az e-projektek megfelelő mérésére, s a meglévő adatok gyakran torz képet festenek. Egy közelmúltban végzett felmérés eredményeit idézve például a tanulmány rámutat: az online beszerzési rendszert – az irányítási folyamat megváltoztatásával egyidejűleg – bevezető cégeknek csak negyven százaléka takarított meg valójában pénzt az új szisztémával. Ugyanakkor csak 3 százalék volt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek esetében az irányítási folyamat változtatása nélkül bevezetett e-beszerzés sikereket hozott. Egy másik aspektusból: minden bizonyíték azt mutatja, hogy a vállalatok, a kormányzat és a civil szféra egyaránt nehezen képes teljes egészében kiaknázni az ICT kínálta előnyöket a legkevésbé fejlett országokban. Fennáll tehát a veszélye annak, hogy az ICT vezérelte fejlődés a leginkább rászoruló országokban ütközik a legnagyobb akadályokba, már csak azért is, mert a világban óriási a digitális megosztottság, mintegy leképezve s hozzájárulva a fejlődésbeli szakadékok fennmaradásához.
Mindez azonban nem veheti el senki kedvét az ICT kínálta lehetőségek kiaknázásától. Hiszen ha megfelelő körülmények között és megfelelően alkalmazzák, felgyorsítja a fejlődést, mint azt a Világbank egy közelmúltban végzett felmérése is igazolja. Húszezer vállalatot vizsgáltak meg mintegy ötven alacsony és közepes jövedelmű országban, s kiderült: azok a vállalatok, amelyek használják az ICT-t, dinamikusabban képesek növelni eladásaikat, bővíteni alkalmazottaik létszámát, javítani termelékenységüket. (NVZs)