E-hulladék: európai fölény

Az amerikai cégek kevesebb mint 37 százalékának van kész stratégiája a leselejtezett elektronikai eszközökből keletkező hulladékok hasznosítására – derül ki az IDC jelentéséből. Ugyanakkor az amerikai piackutató cég szakértői szerint a következő években jelentős felfutásra lehet számítani az elektronikai hulladékok feldolgozásában a tengerentúlon.
A lehetőségek szinte beláthatatlanok, hiszen 2004-re a világszerte működésbe állított személyi számítógépek száma elérte a 749 milliót, s az eszközök közel egyharmadát az Egyesült Államokban használják.
Ehhez képest az e-hulladékok kezelése terén az Egyesült Államok nem áll jól, s nincs is szövetségi szintű szabályozás a leselejtezett elektronikai eszközök viszszagyűjtésére és hasznosítására. Ez az egyes államok saját hatáskörébe tartozik, s eddig Kalifornia, Maine és Maryland törvényhozói vezettek be előírásokat az e-hulladékok hasznosításának ösztönzése érdekében, miközben az államok többségében egyelőre nincs erre vonatkozó speciális szabályozás.
A gyártásnál használt veszélyes anyagok korlátozására születtek szövetségi rendelkezések, ám sokatmondó a Silicium Valley Toxics Coaltion nevű szervezet becslése, amely szerint az Egyesült Államokban leselejtezett elektronikai eszközök 80 százalékát az olyan fejlődő országokba – például Kínába és Indiába – exportálják, ahol a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokra fittyet hányva folyik a hulladékok bontása. Az e-hulladékok kezelése terén jobban áll az Európai Unió. A tagállamok 2003-ban fogadták el az erre vonatkozó direktívát, amely a gyártók feladatává teszi a hulladékká váló termékeik hasznosításának megoldását. A direktíva értelmében az idén augusztusban mindenütt el kellett volna indítani az e-hulladékok hasznosítását szolgáló rendszereket, igaz, a végrehajtás korántsem sem sikerült jól minden tagállamban.
Németországban és az északi tagországok többségében elindult az e-hulladékok gyűjtése és hasznosítása, ezzel szemben a déli és keleti tagországokban sok helyen még nem történt meg a direktíva átvétele.
Olaszországban nemrég egy évvel elhalasztották az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozás bevezetését, s egyelőre nem dolgozták ki a részletes szabályokat Lengyel- és Görögországban sem. A környezetvédelmi előírások teljesítésében Magyarország többnyire a fejlettebb tagállamok mögött kullog, ám az e-hulladékok kezelése szakértők szerint üdítő kivétel. A kormány tavaly szeptemberben elfogadta a leselejtezett elektronikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályozást, amelyekből évente 130-140 ezer tonna keletkezik az országban.
Az idén augusztusra fel is állt öt koordináló szervezet azzal a céllal, hogy az új eszközök gyártóitól és importőreitől átvállalja hasznosítási kötelezettségük teljesítését, s a közhasznú társaságokhoz eddig mintegy 400 gyártó és importőr csatlakozott. Ez szám szerint csak kisebb része a kötelezett forgalmazóknak, ám ezek a cégek fedik le a teljes hazai új értékesítés 75-80 százalékát – közölte kérdésünkre Kelemen József. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető főtanácsosa elmondta: biztató eredményeket mutat az augusztusban elstartolt visszavételi rendszer is, amelynek értelmében kereskedőknek - új termék vásárlása esetén – kötelező visszavenni vevőik régi elektronikai eszközeit. Bár érkezett néhány visszajelzés arról, hogy egyes kisebb boltokban nincsenek tisztában az új feladattal, a nagyobb kereskedelmi láncoknál gyakorlatilag kivétel nélkül elindult a visszavétel.
Az összes visszavett és hasznosított e-hulladék mennyisége az idén a korábban várt 10 ezer tonna helyett eléri majd a 13-14 ezer tonnát, jövőre pedig 18-20 ezer tonnára számítanak a szakemberek. Az elektronikai eszközökben lévő értékes fém alkotórészek hasznosítása megoldott, problémát elsősorban az értéktelen műanyag elemek feldolgozása okoz, amelynek megoldása a következő évek egyik legnagyobb kihívása – tette hozzá Kelemen József. (NIG)