Elbukott próbálkozás a netkeresőpiacon

Csak a kereső által indexelt weboldalakról köteles információkat adni az amerikai bűnüldözési szerveknek a Google, a felhasználók által keresett kifejezésekről azonban nem, a március közepén megszületett bírósági döntés értelmében – derül ki a Computerworld összeállításából. A határozat szerint a keresőnek 50 ezer véletlenszerűen kiválasztott webcímet kell kiszolgáltatnia, emellett együtt kell működnie a kormányzati szervekkel az ezeket a címeket kiválasztó megoldáshoz. A kormányzatnak a bíróság döntése szerint fizetnie is kell a Google-nak az adatszolgáltatással kapcsolatos költségek miatt.

Az amerikai igazságügyi minisztérium még januárban kérte a bíróságot, hogy kötelezze a Google-t a kereső használatára és az indexre vonatkozó adatok átadására, a társaság azonban ezt a kérést visszautasította, többek között a felhasználók jogaira hivatkozva. Az eredeti elgondolások szerint a Google által indexelt weboldalak közül egymillió véletlenszerűen kiválasztott cím, valamint egy adott hétre vonatkozó valamennyi, a keresőbe beírt kifejezés átadására kötelezté volna a céget.

Az már nem újdonság, hogy a Google regisztrálja a rendszerében keresett kifejezéseket, amelyeket azután személyekhez is kapcsolhatnak. A mindenki által használt internetes keresők eredetileg a felhasználókon próbáltak segíteni azzal, hogy személyre szóló profilokat állítottak össze róluk a gyakori keresések alapján. Ez a szándékuk azonban könnyen az ellenkező hatást érheti el, és akár veszélyes is lehet – véli Kőrös Zsolt, a Noreg Információvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója. A bűnüldözés mellett ugyanis más, akár kereskedelmi célokra is felhasználhatók az így gyűjtött adatok. Éppen ezért minimálisan elvárható lenne az internetes keresőket üzemeltető cégek részéről, hogy a szolgáltatást igénybevevőket tájékoztassák a keresőszavak tárolásáról. Azok a felhasználók, akik el akarják kerülni, hogy a webes keresőket üzemeltetők túl sok információt szerezzenek róluk több dolgot is tehetnek védekezésképpen. Az egyik megoldás az ideiglenes fájlok (cookie) törlése vagy letiltása, illetve léteznek olyan internetes oldalak is, amelyekre bejelentkezve úgy lehet folytatni a szörfölést a világhálón, hogy nem tudják azonosítani a felhasználót – tette hozzá Kőrös Zsolt.

Magyarországon eddig a hatóságok részéről nem volt az amerikaihoz hasonló lépés az internetes keresőket üzemeltető cégek felé – mondta Hódi Imre, az egyik legnépszerűbb hazai kereső, a Góliát egyik vezetője. Mivel náluk nincsenek regisztrált felhasználók, így a keresések során tudomásukra jutó információkat nem is tudják adott személyhez kötni. A regisztráció hiánya miatt az adatok megőrzése sem kötelessége a hazai internetes keresőknek, bár bizonyos ideig tárolják a keresési szavakat.

A Google korábban megerősítette, hogy az összes keresett kifejezést rögzítik, és azokat harmadik fél részére indokolt esetben (például nyomozás) ki is adhatják. Ez a magatartás vonatkozik a többi nagyobb keresőoldal tulajdonosára is. Jelenleg nincs igazán olyan törvény, amely védené az internetezők személyiségi jogait ebből a szempontból.

Az internetes keresőket üzemeltető cégek a tárolt információkat nem kötelesek törölni, és azokat archiválhatják is. Az ilyen módon szerzett adatok azonban nem elégségesek a felhasználók pontos azonosítására. A pontos cím, név és egyéb elérhetőségek csak abban az esetben tárolódnak a rendszerben, ha az illető például regisztrált Gmail-felhasználó. Az itt megadott adatok indokolt esetben harmadik fél számára kiadhatók.