Eredményjavító a PC-használat

Az OECD-elemzés azt is hangsúlyozza, hogy ugyan a társadalmi-gazdasági háttér is sokat számít, ám egyértelműen megállapítható – elsősorban az ausztrál, a belga, a német, a koreai, a svájci és az egyesült államokbeli tapasztalatok alapján –, hogy a rendszeres és korán elkezdett számítógép-használat kedvező hatást gyakorol a tanulmányokra is.

Az OECD-tagországok zömében az elmúlt időszakban javult a számítógép-hozzáférés, s érdekes módon az otthoni használat gyakoribb, mint az iskolai. Az OECD-országok átlagát tekintve a tanulók közel háromnegyede heti több alkalommal használ otthon számítógépet, ugyanakkor ez az arány az iskola használatot tekintve csak 44 százalékos. Van néhány olyan ország, ahol jelentős az eltérés az iskolai és az otthoni számítógép-használat gyakorisága között: ilyen például Németország, ahol a harminc tagország közül a legkisebb az iskolai használók aránya (23 százalék), miközben 82 százalékos az otthoniaké.

A felmérés során kiderült az is, hogy azok a tanulók, akik kevesebb mint egy éve használnak számítógépet (arányuk 10 százalék az összes iskolás között), sokkal rosszabbul teljesítenek az iskolai tanulmányaikban, mint azok, akik régebbi felhasználók. Az ellenpólus: azok, akiknek több mint öt éves tapasztalatuk van, ezen a téren (az összes tanuló 37 százaléka) jóval az OECD-átlag felett teljesítenek az iskolában.

Görögországban, Mexikóban, Lengyel-, Törökországban és Szlovákiában a legrosszabb az otthoni számítógép-hozzáférések aránya a tagországok között, s ez különösen igaz a hátrányos körülmények között élőkre. A felmérés során vizsgálták a tanulók hozzáállását is: ebből a szempontból a magyarok nem dicsekedhetnek valami fényes eredménnyel; ugyanis a dánok, a finnek, a magyarok, az írek és a japánok között van a legtöbb olyan diák, akik kevésbé lelkesednek a számítástechnika iránt – miközben a legfogékonyabbnak az osztrák, a kanadai, a német, az izlandi, a lengyel és a portugál diákok bizonyultak.

Néhány további, érdekes megállapításra is rá lehet bukkanni a tanulmányban. Ilyen például az, hogy a fiúknak és a lányoknak egyforma a hozzáférésük a számítástechnikához a tagországok zömében, kivéve Belgiumban, Írországban és Koreában, ahol a lányok helyzete ebből a szempontból rosszabb. S ha már a nemeknél tartunk: a lányok kevésbé magabiztosak a fiúknál a számítógép-használat során olyan funkciók végzésében, mint a programozás vagy a multimédia területe. A lányok általában is ritkábban ülnek le a számítógép mellé.