Bloghajrá a médiapiacon

Meglehetősen törékeny a határ az internetes napló, azaz a blog és az információ között. Mindezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a Pluck Corporation, amely létrehozta BlogBurst nevű hírügynökségét, mintegy 600 blogger írásával kezdett el „kereskedni”. Híreket, hosszabb cikkeket szállítana az újságok mind nyomtatott, mind online változatába, s úgy tűnik, nagy az érdeklődés a szolgáltatás iránt. A The Washington Post, a San Francisco Chronicle, az Austin American-Statesman és a San Antonio Express már leszerződött a Pluckkal, ráadásul a texasi székhelyű Austin nem csupán a hazai híreket szerzi be tőle, hanem a tengerentúliakat is. S mint Dave Panos, az austini társaság igazgatója fogalmazott: több napilappal is tárgyalnak, köztük európaival is, s tervei szerint az év végére már több száz újságnak szállítanák a cikkeket.

S milyen témákban halmozná el írásokkal a BlogBurst a napilapokat? Utazás, technológia, gasztronómia, szórakozás, női témák, helyi sztorik – olyan területek ezek, amelyekre a sajtóorgánumnak nincs szakújságírója, tehát nem is tudja lefedni őket. Avagy úgy gondolják, hogy így olcsóbban megúszhatják, mint ha egy újságírót kellene foglalkoztatniuk.

Blogoutsourcing – úgy tűnik, hogy a sajtónak egy újabb üzletággal kell megismerkednie, amely szolgáltatást a költségtakarékoskodásukból fakadóan egyre gyakrabban vehetnek majd igénybe, elsősorban a kisebb szerkesztőségek. A nagyobb újságoknak ugyanis megvan arra a lehetőségük, hogy mindig friss és vonzó tartalommal jelenjenek meg, akár az írott, akár az elektronikus változatban.

Új lehetőséget jelent tehát a blog a szerkesztőségeknek, korábban le nem fedett területek, új témák megjelenését teszi lehetővé az újságban, azaz tartalombővítést eredményezhet, míg a blogger a nagyobb nézettséget, a saját weboldalának a felfutását remélheti az együttműködéstől. S melyek a kritériumok a blogcikkekkel szemben? Informális legyen és pontos, s angol nyelven íródjon. Ezen kívánalmaknak pedig a BlogBurst eleget is tesz. A társaság ugyanis nem sokban különbözik egy hagyományos szerkesztőségtől, hiszen saját emberekkel dolgozik, akik megszerkesztik a hozzájuk beérkező blogokat, s „eladhatóvá” teszik, azaz olyan formátumba öntik, amely megfelel az adott újság minőségi követelményeinek. Minőség – korábban ez volt az egyik oka annak, hogy az újságok nem használták fel a blogokban rejlő potenciált, jóllehet a tartalmuk egyes sajtóorgánumok figyelmét máris felkeltette. Emellett az objektivitás hiányát is felvetették a sajtóban dolgozók, mondván, nincs meg a szerkesztőségi kontroll, s így a pártatlan híradás sem valósul meg. A blogok „beépülésének” emellett az is gátat szabott, hogy az elmúlt években a legtöbb médium szinte ellenségként tekintett rájuk, mondván, az internetet elárasztó elektronikus naplók – amelyek számát már több tízmillióra teszik, s a legkülönfélébb tartalom jellemzi őket – elveszik tőlük az olvasókat, akik egyre inkább az online tartalmat preferálják az írottal szemben. Ezzel párhuzamosan az újságok fő bevételi forrása, a reklámbevételek volumene is megérezte az online szolgáltatások előretörését.

A bloggereknek egyes vélemények szerint számottevő a szerepük a hagyományos média gyengélkedésében, éppen ezért – fogalmaznak egyes szakértők – elkerülhetetlen volt, hogy a két szegmens közelítsen egymáshoz. Mint Jeff Jarvis, egy időközben bloggerré vált korábbi TV Guide-médiakritikus fogalmazott: a hagyományos média és a hétköznapok között egyre szűkül a rés, s ennek hátterében nemcsak az húzódik meg, hogy a hétköznapi emberek is részeivé válnak a médiának, hanem hogy a médiának is szüksége van rájuk. Ráadásul már egyre több olyan személy van, köztük számos újságíró, aki elsődleges információforrásként használja a blogokat.

Aligha vehető biztosra, hogy a Plucknak sikerül egy kisebb forradalmat véghezvinnie az információszolgáltatás terén, ám a szakemberek közül többen optimisták, s Japánt hozzák fel példának, ahol már korábban is volt példa arra, hogy az újságok nem zárkóztak el a blogok felhasználásától. (FB)