BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Erős középmezőnyben

Az e-közigazgatás fejlesztése politikai prioritást élvez Európában. Az ily módon elérhetővé tett szolgáltatásokat a magyar állampolgárok 18 százaléka veszi igénybe, ezzel az ország az európai rangsor középmezőnyébe tartozik – állapítja meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának a témáról az idén első alkalommal elkészült éves jelentése.

Az e-közigazgatás fejlesztése révén a kormányzatok a versenyképességet egyre inkábbbefolyásolni képes szereplőkké válnak. A versenyképesség viszont nem szükségszerűen jelenti a kisebb létszámú apparátust, hanem inkább egy rugalmas közigazgatást feltételez.

A kiemelt uniós prioritások között szerepel a befogadó e-közigazgatás koncepciója. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az elektronikus közigazgatás iránti társadalmi érdeklődés hiányát a regionális, lokális projektek során létrejövő tematikus közösségi fórumok segítségével igyekezzenek megteremteni, míg a társadalmi befogadást nehezítő tényezőket a teleházakkal és egyéb, az információs írástudás képességét elsajátító projektekkel próbálják megszüntetni. Az Európai Unió tagállamaiban a közhivatalok szolgáltatásainak átlagosan 40 százaléka vehető igénybe elektronikus úton, interaktív módon. Az újonnan csatlakozó 15 tagállam átlaga 10 százalékponttal kisebb, ez kétéves lemaradást jelent.

Magyarországon a múlt év végén 27 szolgáltatásból 20 online is elérhető, míg a 2005-ben indult „Ügyfélkapun” keresztül elérhető űrlapok, formanyomtatványok száma eléri a kétszázat. Itthon elsősorban a középkorúak és az idősebb korosztály érdeklődik az online ügyintézési lehetőségek iránt, viszont eme felhasználói réteg aránya még olyan kicsi, hogy kevésbé érvényesül az az állampolgári nyomás a közigazgatás elektronizációja iránt.

A kutatócsoport úgy látja, hogy az elektronikus ügyintézések irányában egyébként nyitott magyar társadalom számára az e-közigazgatási szolgáltatások még inkább vonzóvá válhatnak, s a terület ösztönzőleg hathat a háztartások, egyének digitális írástudásának javulására is. A társadalmi kényszerek hiányát kellően kompenzálta a magyar törvényalkotás; két olyan jogszabály is született 2005-ben, amelyek előremutató módon fogják kikényszeríteni az elektronikus ügymenetet a közigazgatásban, illetve fokozzák majd a közintézmények átláthatóságát.

Törvényben szabályoztuk már az elektronikus információszabadságot és tettük lehetővé a hozzáférést a közadatokhoz, ennek eredményeként két év alatt mintegy 25 ezer közhivatal adatai lesznek elérhetők az interneten keresztül. A közigazgatási eljárásról szóló törvény egy több évtizedes jogszabályt újít fel, amelynek értelmében 2005 végétől az ügyfélnek nem kell a hivatalok között ingáznia különböző adatokért, ha azok valahol már szerepelnek az állami/önkormányzati adatbázisokban, az ügyfelet nem kötelezhetik olyan adatok beszerzésére, amelyek a magyar hatóságok nyilvántartásában valahol már szerepelnek. Ha mindezt a közigazgatás papíralapon fogja végezni, akkor működésképtelenné válik, hiszen az önkormányzatoknál kezelt ügyiratok száma már 3003-ban meghaladta a 27 milliót – áll a jelentésben. Az idei év egyik fő kérdése az lesz, miként lehet olyan e-közszolgáltatásokat beindítani, amelyek révén könnyebben beépülhetnek a köztudatba az információs és kommunikációs technológiai eszközök előnyei.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.