„Multi level” az oktatásban

Nem új keletű dolog a magyarországi informatikai multik és a hazai oktatási intézmények együttműködése, de az utóbbi néhány hónapban mégis látványosan megnőtt az ilyen célú kapcsolatfelvételek, projektek száma. Emögött szakértők szerint több ok is meghúzódik. Az első időben a fő cél többnyire az volt, hogy az egyetemek, főiskolák szűkös költségvetésük ellenére képesek legyenek felszerelkezni az új technológiákkal. A padjaikból kikerülő végzős szakemberek számára pedig minimum alapszinten már ne legyenek ismeretlenek a különféle informatikai rendszerek, hogy döntési pozícióba kerülve legalább a már ismert technológiák közül választhassanak.

A világ vezető processzorgyártója, az amerikai Intel főként a felsőoktatási intézmények infrastruktúráját igyekszik támogatni. Egyik ilyen beruházásaként legutóbb 25 munkahelyes rendszertechnikai laboratóriumot létesített a Budapesti Műszaki Főiskolán (BMF), valamint az oktatási intézmény rendelkezésére bocsátotta a többszálasprocesszor-technika alkalmazásához és kutatásához szükséges szoftvereszközöket.

Az Intel és a BMF együttműködése többéves múltra tekint viszsza. 2000-ben az informatikai kar a magyar egyetemek számára kiírt „Intel solutions for Internet economy” verseny győzteseként 75 ezer dolláros támogatásban részesült. A verseny célja többek között az volt, hogy a magyar felsőoktatás intézményeiben e-kereskedelem-központú kutatásokat és kurzusokat támogassanak az internetes gazdaság terjedésének elősegítésére.

A cég közreműködött a vezeték nélküli egyetem magyarországi modelljének a megteremtésében is. A győri Széchenyi István Egyetemen az Intel támogatásával megvalósult egy projekt, amely az egyetem laborjait, tanulmányi épületeit, könyvtárát wifihálózattal lefedve egy olyan kiterjedt intranethálózatot hozott létre, amelyen keresztül az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói vezeték nélküli szélessávú kapcsolattal férhetnek hozzá az intézmény különböző szoftvereihez, dokumentumaihoz. A diákok és az oktatók hamarosan az épületegyüttest körülölelő parkban is használhatják majd a wifihálózatot.

A Microsoft Magyarország 2004 tavaszán indította útjára a Tiszta Szoftver programot, amellyel jogtiszta helyzetet akar teremteni a közoktatásban használt szoftvereknél. A programban a Microsoft kötelezettséget vállalt, hogy a közoktatási intézményekben használt valamennyi számítógépre biztosítja a mindenkori legfrissebb Microsoft-operációs rendszert és az ahhoz tartozó irodai programcsomagot. A licencmegállapodást 2008. február 28-ig meghosszabbították.

A Java technológia éllovasá-nak számító Sun Microsystems Java-laboratóriumokat létesített egyebek mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

Az évek során azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az informatikai piac fejlődésével a hazai vagy a nemzetközi szakemberkeresletet nemcsak mennyiségi, hanem strukturális és minőségi szempontból sem igazán tudták kielégíteni a felsőoktatásban. Szükség van a folyamatos igazodásra, amelyhez a legnagyobb segítséget a szakirányú képzés bővítésével az érintett technológiákkal rendelkező cégek tudják biztosítani.

Így indulhatott útjára Magyarországon a Cisco Systems Hálózati Akadémia programjának segítségével a hálózatos szakemberek képzése. (Ez alapvetően középszintű képzés, a felsőoktatási intézmények a szakanyagot oktatók képzésében vesznek részt.) A magyarországi indulás óta 1300-an végeztek a programban, amely a 2005/2006-os tanévben tovább bővül a vezeték nélküli technológiákra vonatkozó képzések megjelenésével. A Cisco Systems eddig már több mint 250 millió forintot fordított a magyarországi hálózati akadémiákra. A programnak az évek során támogatói is akadtak, tovább 100 millió forintos kerettel. A program fő támogatói az Accenture Kft., az AES Magyarország csoport, a T-Online Magyarország Rt., a Convergys Magyarország Kft., a Getronics Magyarország Kft. és a Legrand Rt. és a Netvisor Kft.

Az adatbázis-kezelő szoftverek piacán meghatározó Oracle hazai leányvállalata az ősztől indította be akadémiáját, adatbázis-tervező- és -adminisztrátor-képzésre. Az Oracle felsőfokú középiskolai – technikumi vagy szakközép-iskolai – képzést nyújtó intézményeket ösztönöz kurzusai bevezetésében.

Már zajlik a képesítés felvétele az országos képzési jegyzékbe (OKJ) is.

A HP közreműködésével a Miskolci Egyetemen évek óta működik a Digital Community Center, amelyre alapozva környezetvédelmi oktatói képzés indult be.

A Microsoftnak is van oktatási programja Magyarországon. A „Társ a Tanulásban” program egyik célja az informatikatanárok és az oktatási szférában tevékenykedő rendszergazdák továbbképzése. Ennek keretében például az ELTE Természettudományi Karán nyitott egy laboratóriumot.

Az SAP több felsőoktatási intézménnyel is kötött megállapodást a cég vállalatirányítási szoftvereinek tananyagként való felvételéről. Ennek hátterében az a tény áll, hogy a magyar informatikai piacon ma az SAP ismerete az egyik leginkább keresett szaktudás.

Az SAP célja, hogy elegendő számú és megfelelően képzett informatikai és gazdasági szakember álljon rendelkezésre a 2005-ben elindult SAP Labs Hungary kutató-fejlesztő központ számára, amely a tervek szerint 2006 végére mintegy 300 szoftverfejlesztőt, közgazdászt, és logisztikust foglalkoztat majd. A Sun Microsystems kezdeményezésére több felsőoktatási intézményben is folyik a Java és Unix tantárgy oktatása.

Az egyetemekkel és a főiskolákkal kialakult kapcsolatok már nemcsak befogadó jellegűek, hanem a cégek a tanárok és a diákok bevonásával kutatás-fejlesztési projektek is indulhatnak, az IT-cégek szakértői központokat hoznak létre, ösztöndíjakat alapítanak.

A Hewlett-Packard Magyarország Kft. legutóbb k+f jellegű beruházás keretében innovációs és tudásközpontot nyitott a BME-n. A tudásközpontban négy tudományos kutatási programmal – fejlesztési módszertan és keretrendszer, elosztott és beágyazott rendszerek, IT-biztonság és -minőség, ember-gép kapcsolat – foglalkoznak. A cél konkrét és a globális piacon is értékesíthető termékek és szolgáltatások létrehozása.

A HP három egyetemen is rendelkezik ösztöndíjprogrammal, ezek éves értéke eléri a négymillió forintot.

Az egyik fő profiljaként a szoftverfejlesztést is jegyző Siemens Magyarországnak is a BME-vel van többéves támogatói szerződése. A cég szakképzési hozzájárulást nyújt a BME tanszékei javára, támogatja az ott folyó innovációs munkát, hozzájárul az egyetemi infrastruktúra fejlesztéséhez, díjakat tűz ki kiemelkedő tanulmányi eredmények és TDK-munka jutalmazására, segíti a német nyelvű mérnökképzést.

Az IBM Magyarország több tízmillió forintos támogatásával a BMF Informatikai Karán Intelligens Tudásmenedzsment Innovációs Központ létesült. A központ elsőként egy két és fél éves projektet indított el, amelynek célja intelligens tudásértékelő rendszer fejlesztése.

A Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara együttműködési keretszerződést írt alá az Oracle Hungaryvel. Ennek értelmében a karon Oracle Kompetencia Központot (OKK) hoztak létre. Az OKK tagjai az adatbázis-kezeléshez kapcsolódó tantárgyakat, képzési szakirányokat fejlesztenek ki, elsősorban az adatbányászati technológiák, a többprocesszoros architektúrák és a gridtechnológia terén. Az új típusú kutatási és műszaki fejlesztési együttműködésben többek között olyan tervek is szerepelnek, hogy a kompetencia-központban vakok számára is használható segédeszközök – például intelligens diszpécserközpont – létrehozását segítő beszédfelismerő és asszociatív alkalmazásokat fejlesztenek ki a cég adatbázis-technológiájára alapozva. A szoftvercég a felsőoktatás támogatására évi 10 millió forintos nagyságrendű összeget fordít.

A Sun Microsystems több vidéki intézménnyel áll kutatási együttműködésben, így a miskolci és a debreceni egyetemmel.