Halványulnak a válságjelek

- A napokban hozta nyilvánosságra harmadik negyedéves mutatóit a Philips. Mekkora szerepe volt a kelet-közép-európai régiónak és azon belül Magyarországnak a kedvezőbb eredményekben?

- Konszernszinten igencsak megleptük a tőzsdét, az elemzőket, válság idején 344 millió eurós üzemi nyereséget mutathattunk fel. Ez két dolgot is jelez, az egyik, hogy a Philips a kialakult gazdasági helyzetet igenis komolyan vette, fájdalmas intézkedéseket is megtettünk, mint ismert, a tavalyi évben bejelentettük 6000 alkalmazott elbocsátását világszinten. Most már látjuk ezen lépések megtérülését, igaz, a bevétel éves összevetésben még 11 százalékos mínuszt mutat, de a visszaesés az előző negyedévhez képest már kisebb mértékű. Az eredményt azonban a fejlődő térségnek, elsősorban Indiának és Kínának köszönhetjük. Sajnos a piac Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon sem növekedett.

- Pedig néhány éve még mindhárom üzletággal kapcsolatban nagy reményeket fűztek a cégnél a régió, így Magyarország iránt is, hol hibádzik az elképzelés?

- Nem lehet minden régiós országot egy kalap alá venni. Nézzük az egészségügyet, a két bezzeg ország, Csehország és Lengyelország, ahol már komolyabb lépéseket tettek az ágazat reformja érdekében, ott a piac növekedése évi 4-5 százalékos. A két ország nagyon sikeres az állami egészségügyi beruházásokhoz felhasználható uniós támogatások lehívásában, de a magánklinikák is komoly hajlandóságot mutatnak, és pénzük is van a beruházásokra.

Sajnos Magyarországon teljesen más a helyzet, az egészségügyi beruházások itt több mint 50 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, de az eszközbeszerzéseknél még nagyobb a visszaesés. Nagyon kevés a tender, az első fél évben állami pályázat nem is volt, a magánszférában is csak elvétve akadt egy-kettő. Némi aktivitást most a harmadik negyedév végén láttunk. Érdemi javulásra az év végén, de inkább jövőre számítunk. Tudjuk, hogy pénzügyi nehézségek is hátráltatják az üzletet, így a finanszírozást többek között pénzügyi partnerek bevonásával is könnyítjük.

- Ha az egészségügyben még várni is kell a fellendülésre, a szórakoztatóelektronikai piacon az elemzők szerint már elindult valami felfelé. Érzik-e már a kedvező irányú változásokat a konszern egyik legnagyobb európai üzemében, Székesfehérváron?

- A lapos tévék még a válság korábbi hónapjaiban is jól mentek a régió egészében, így Magyarországon is, ahol növelni tudtuk a piaci részesedésünket is. Sajnos a többi szórakoztatóelektronikai termékkategóriára, amelyek közül többet ugyancsak gyártunk Fehérváron, ez már nem jellemző, a visszaesés mértéke Magyarországon egyes kategóriákban akár a 20-40 százalékot is eléri. Nemcsak darabszámban csökkent az értékesítés, hanem értékben is, az emberek soha ilyen árérzékenyek nem voltak, mint az utóbbi hónapokban. Ami a székesfehérvári üzemet illeti, továbbra is stratégiai gyártóhely marad, sőt az elmúlt időszakban még több prémium kategóriás termék összeszerelése helyeződött át ide Nyugat-Európából, de itt hadd jegyezzem meg, hogy az egyes gyártóegységek versenyképességét folyamatosan mérjük.

- Egy éve az ön nyilatkozataiból még úgy tűnt, a válsághatások alig érintik az itteni létszámot. Tartani lehetett az akkori terveket?

- Nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy elképzeltük. A korábbi, nagyjából háromezer fős fehérvári létszámot 2008 végére jelentősen csökkenteni kellett, ez leginkább a bérelt munkaerőt érintette. A múlt év végi kedvezőtlen piaci változásokba nemcsak az játszott bele, hogy a vevők nem tudtak házi mozira költeni, hanem az is, hogy ősszel maguk a kereskedők sem nagyon tudtak készletezni, mert nem tudtak hozzá forrást szerezni a bankoktól, vagy nehéz anyagi helyzetük miatt egyenesen csődbe mentek. Az utóbbi időben azonban ismét megindultak a megrendelések, így újból jelentősen növekszik az állomány.

- A harmadik üzletág, a világítástechnika jelentős termékportfólió-váltás elé néz. Milyen hatással lesz a hagyományos izzók kivonására vonatkozó brüsszeli előírás a Philips másik magyarországi gyárára?

- A konszernen belül ebben az üzletágban is versenyeznek a gyártóhelyek, de a tamási üzem jó pozícióban várja a változásokat. Az itteni gyártást már az új, energiatakarékos technológiákra készítjük fel, és határozottan állíthatom, hogy ez az üzem azon gyárak közé tartozik, amelyre ugyancsak hosszú távon kívánunk támaszkodni.

- Magyarországi szakemberek nemcsak a Philips termékek gyártásában, hanem a tervezésében is részt vehettek. A cég ösztöndíjrendszere felkarolta a tehetséges európai tervezőket, köztük néhányat Magyarországról is. Egy ideje nem hallunk a programról, miért?

- Az ösztöndíjrendszer valóban sok tehetséget – köztük számos magyart – adott a Philipsnek, a program azonban ebben a formájában már nem folytatódik tovább. A résztvevők közül viszont többen is komoly karriert futottak be a hollandiai tervezőközpontban. Egyikük jó ideig volt vállalatunk meghatározó tervezője, aki azóta megvalósíthatta álmát, saját dizájnstúdiót nyitott külföldön.

- Ez év tavaszán még meglehetősen borúlátó volt a magyar gazdaságban zajló folyamatokkal, a hiányzó intézkedésekkel kapcsolatban. Azóta volt egy kormányváltás, történtek lépések a konszolidáció irányába. Az egyik legnagyobb magyarországi befektető képviselőjeként most már elégedett? Ha nem, milyen intézkedéseket hiányol még?

- Túl vagyunk a gazdaság pénzügyi konszolidációján, de azért úgy látom, még mindig elég nehéz idők elé nézünk. Az adózási rendszeren például még volna mit egyszerűsíteni, ez a gazdaság átláthatóságát is növelné. Még mindig jelentős ugyanis a szürkegazdaság, ez aggaszt minket, főleg, hogy az utóbbiban tevékenykedők továbbra is kinevethetik azokat, akik tisztességesen fizetik az adóikat. Az egyre nagyobb számban nyilvánosságra kerülő korrupciós ügyek sem fényesítik az országról alkotott képet, de jó dolog, hogy az utcákon legalább már nyugalom van.