Totálkáros lett az autópiac

Bár a piaci szereplők még reménykednek, úgy tűnik, semmi sem akadályozza az autópiac további zuhanását, sőt, a márciustól megváltozott hitelhez jutási feltételek újabb lökést jelentenek a szakadék felé. Az év első két hónapjában majdnem 60 százalékkal kevesebb új személyautót értékesítettek a kereskedők, mint egy esztendővel ezelőtt (még a hatezret sem érte el a számuk), és hasonló mértékben esett vissza a kishaszongépjárművek eladása, alig több mint ezret vittek el a kereskedésekből. S mindez azért különösen aggasztó, mert a teljes 2009-es év is tragikus eredményeket hozott.

A privát vásárlók 90 százaléka eltűnt a hazai autókereskedésekből, többnyire az államigazgatási szervezetek, nagyvállalkozások maradtak meg a piacon – mondja Harsay László, az Óbudai Autójavító Kft. értékesítési igazgatója. Ám az is jellemző, hogy utóbbiaknál a korábbi 150 ezer helyett most 200 ezer kilométeres futás után gondolnak a járműcserére. Cégük viszonylag szerencsésnek mondhatja magát, mert olyan márkákat forgalmaz (Volkswagen, Audi), amelyeket nem tépázott meg a válság. Ám míg korábban havonta átlagosan száz autót tudtak eladni, az idén az év első két hónapjában összesen nyolcvanat. Miközben az árrésüket leszorították és kisebb-nagyobb kedvezményekkel kínálják a gépkocsikat, a helyzethez igazodva visszafogták az értékesítési és marketingköltségeiket is, és csökkentették raktárkészletüket. Egyúttal bővítették szervizrészlegüket, mivel tapasztalataik szerint sokan elnyújtják autójuk „kihordási idejét”, és most inkább javíttatják azokat, mint cserélik. Ugyanakkor fejlesztési elképzeléseiket sem adták fel, a piac fellendülésében bízva folytatják az új, négyezer négyzetméteres Audi-terminál építését, az értékesítők számára pedig angolnyelv-tanfolyamot szerveznek.

A kevésbé szerencsések kibuktak a sorból; ez Harsay László szerint nem utolsósorban annak a következménye, hogy belekerültek a felelőtlen hitelezés csapdájába, vevőik képtelenek a törlesztésre. A szakember úgy véli: irreális a hazai viszonyok között ezer márkakereskedést fenntartani, a mostani válság arra is lehetőséget ad, hogy letisztuljon a piac, csak azok maradjanak a felszínen, akik „egészségesek”, és képesek a szigorúbb követelményeknek is eleget tenni. A válság elmúltával sem tartja normálisnak a szakember a néhány évvel ezelőtti 200 ezres autóértékesítést, szerinte a hazai piacon 160 ezer új gépkocsira van évente reálisan igény. S az eladói hálózatnak is ehhez a számhoz lenne célszerű illeszkedni.

Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) az elnöke, a nevét viselő cégcsoport vezetője szerint a hitelezési csatornák beszűkülése miatt tavaly 110 ezer vásárló tűnt el a piacról. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozott gépkocsik száma a korábbinak a tizedére esett vissza. Eközben 250 márkakereskedést számoltak fel, s több mint tízezer embert bocsátottak el.

Saját cége is elég gyenge eredményt könyvelhetett el, bár az átlagnál jobban jöttek ki a válságból – állítja –, „mindöszsze” 25-30 százalékkal csökkent a forgalmuk. A létszámot nem csökkentették drasztikusan, a kiváló szakembergárdát ugyanis a fellendülés idejére is meg szeretnék őrizni. Ez pedig várakozásai szerint legfeljebb jövőre kezdődhet el, az idén még stagnálásra kell berendezkedni. A hitelezési rendszer visszásságai miatt a Gémosz már 2006 óta kongatja a vészharangot, ám Gablini Gábor számára rejtély, hogy miért éppen most és miért ilyen módon változtatták meg a rendszert. Az indokolatlanul kemény szigorítás szerinte akadálya lehet a piac egészséges fejlődésének.

A használt járművekkel kereskedők nem profitálnak az újautó-piac vegetálásából – állítja Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke, aki maga is kereskedő, a Rekord Kft. vezetője. A várakozásokkal szemben nem rohamozták meg őket azok, akik számára reménytelen manapság új járművet vásárolni. Az is igaz ugyanakkor, hogy nem kellett akkora forgalomzuhanást elkönyvelniük, mint a márkaszalonoknak: tavaly 20-30 százalékkal esett vissza az eladott használt autók száma. Összesen 400 ezer ilyen jármű cserélt gazdát, ennek a fele kikerülte a kereskedéseket, az ügyfelek egymás között bonyolították le az adásvételt. A telephelyek közül 150 végleg lehúzta a rolót, csaknem 300 pedig időlegesen csukott be, jobb időkre várva. A hitelezési anomáliákat a használtautó-kereskedők is megszenvedik, vevőik jelentős része ugyanis nem készpénzzel szokott fizetni. Míg 2008 előtt még 70 százalékuk banki segítséggel vásárolt, addig tavaly – a bedőlő hitelekről szóló hírek nyomán – már csak negyedük. Fojt Attila szerint a szigorítások miatt az idén tovább csökkenhet a számuk.

Egyéb devizahitel esetén a vásárlónak az autó értékének az 55 százalékát kell önerőként letennie, pénzügyi lízingnél 50 százalékát. A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szerződéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap.

Egyéb devizahitel esetén a vásárlónak az autó értékének az 55 százalékát kell önerőként letennie, pénzügyi lízingnél 50 százalékát. A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szerződéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap. Átrendeződés Amíg 2008-ban még hat olyan márka volt Magyarországon, amelyből tízezer fölötti darabszámban értékesítettek, addig tavaly már egy sem, ekkor már csak a háromezresnél nagyobb eladások kerülhettek be a top 6-os körbe.

A Suzuki továbbra is megmaradt a listavezetői pozícióban, de jelentős piacot vesztett, a korábbi közel 25 ezres autóeladás alig több mint nyolcezerre fogyatkozott.

A sorban a második 2008-ban – csaknem 18 ezres értékesítéssel – az Opel volt, de tavaly már csak hat és fél ezret tudtak eladni ebből a márkából. A Ford szintén közelített a 18 ezerhez, ez az elmúlt évben 7800-ra morzsolódott.-->