Hitel nincs! - Versenyfutás a fogyasztói csoportokkal

Az elmúlt két évben – részben a válság hatására - reneszánszukat élik a fogyasztói csoportok. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több esetben is jelezte vagy tett ajánlást éves parlamenti beszámolójában az e csoportok működése terén fennálló szabályozási problémákat és hiányosságokat. Ezen ajánlásokon túl összesen tizenöt eljárás indult ilyen típusú cégek ellen, ezek közül hat folyamatban van – mondta Zenisek Andrea, GVH kommunikációs csoportvezetője.

Mint mondta, a Versenyhivatal már 1999-ben is jelezte, szükség lenne a terület szabályozására. 1999-2000-ben meg is kezdődött egy erre vonatkozó kormányrendelet kereteinek kialakítása, amelyet azonban – a Versenyhivatal számára ismeretlen okokból – nem fogadtak el. Azóta sem született olyan jogszabály, amely definiálná a fogyasztói csoportokat és kimondaná, hogy nem hitelintézeti tevékenységről van szó. A szakértő szerint azért is fontos lenne a fogyasztói csoportok meghatározása, mert a tapasztalatok szerint sok ilyen cég abból húz hasznot, hogy a csoportokba belépők nincsenek tisztában magával a konstrukcióval. Miután pedig felismerik a korábban „félreértett” elemeket, a résztvevők jórésze idő előtt kilép a csoportból, bent hagyva az addig befizetett pénzüket.

Jogszabállyal előírhatnák például a pénzeszközök szétválasztását annak érdekében, hogy ne a tagi befizetésekből, hanem egy alapból fizethessék ki például az esetleges bírságokat. Jelenleg a fogyasztói csoportok jelentős saját tőke nélkül működnek, így a bírságok behajtása gondot okoz, és mint hogy nem hitelintézeti tevékenységet folytatnak, velük szemben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sem járhat el. A vállalkozásoknak tisztában kell lenniük a versenyhivatal által jogellenesnek tartott tájékoztatási elemekkel akkor is, ha gyakran felszámolják magukat, majd más néven újjáalakulnak. Az új cégnevek alatt jellemzően ugyanazon személyek, ugyanazon ismeretanyag birtokában tevékenykednek.

Akadt olyan cég, amely szerződést íratott alá az ügyfelekkel, amely szerint kártérítést kell fizetniük, ha idő előtt kiszállnak az üzletből. A behálózott ügyfelek ugyanis – úgymond – a teljes „futamidőre” vállalták a megbízási díj megfizetését, amelytől így a cég elesne. Ez a kártérítésként követelt összeg bizonyos esetekben a teljes összeg 45 százaléka, plusz áfa volt.

Ezt teszi az éppen Euro Correct - Group Saving - Group Center néven futó csoport is, amelyet már háromszor büntetett meg a GVH. A Versenyhivatal a vállalatok előző évi nettó árbevétel maximum tíz százalékát követelheti bírságként, más kérdés, hogy a fenti gyakorlat miatt ezek a cégek többnyire az első évüket élik, tehát nincs előző évi nettó árbevételük. Ilyen esetben a GVH büntetésként megtiltja a kifogásolt reklámokat.

A GVH fogyasztói csoportokra kiszabott bírságai 1 milliótól egészen 42 millió forintig terjednek, a jellemző összeg 5-10 millió forint között mozog. Zenisek Andrea hozzátette: most először éltek az ideiglenes intézkedés lehetőségével, amivel már most eltiltottak két eljárás alá vont céget a nem megfelelő reklámok használatától, még mielőtt maga az eljárás lezárult volna. A GVH munkatársa szerint a módszer jó tesztje lehet a mostani intézkedés és úgy véli, máskor is alkalmazzák majd ezt az "instant" büntetést.

A fogyasztói csoportok tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is figyelemmel kíséri, mivel azonban ezek a cégek nem hitelintézet tevékenységet folytatnak, csak két esetben járhatnak el ellenük. Az egyik, ha a csoport szervezője nem különíti el a tagoktól szerzett tőkét a más forrásból érkező pénzektől, valamint, ha a szervező nem tud elszámolni azzal, hogy valóban a beígért vagyontárgyra fordított a befizetéseket. A PSZÁF szóvivője elmondta: a válság lökést adok a csoportoknak, a jelenleg működő hétből hat 2009 közepén kezdte meg tevékenységét. Binder István egyetértett azzal, hogy a terület szabályozásért kiált.

Akadt olyan cég, amely szerződést íratott alá az ügyfelekkel, amely szerint kártérítést kell fizetniük, ha idő előtt kiszállnak az üzletből. A behálózott ügyfelek ugyanis – úgymond – a teljes „futamidőre” vállalták a megbízási díj megfizetését, amelytől így a cég elesne. Ez a kártérítésként követelt összeg bizonyos esetekben a teljes összeg 45 százaléka, plusz áfa volt. A fogyasztói csoportok működése A fogyasztói csoport tagjai mondhatni egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket (autó, lakás stb.). Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig, amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz.

A fogyasztói csoportok nem pénzt, hanem vásárlói jogot adnak. A megvásárolni kívánt autó vagy lakás értéke az az összeg, amelyre a hirdetések vonatkoznak. A hirdetésben sugalltakkal ellentétben a fogyasztói csoport tagja tehát nem készpénzhez jut, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához. Ha például a tag a szerződés szerint az igényelt összeget autóvásárlásra kívánja felhasználni, akkor - amennyiben hozzájut az igényelt összeghez - azt csak autóvásárlásra fordíthatja. Ráadásul a vételárat nem a fogyasztói csoport tagja kapja, hanem közvetlenül az autó értékesítőjének fizetik ki.

Mivel a vásárlói jog elnyerésének időpontja nagyban függ a szerencsétől, ezért előre ezt nem lehet tudni. Még az is előfordulhat, hogy csak a futamidő végén, 5, 10 illetve 15 év múlva jut hozzá. -->