A régióban nálunk csökkentek legjobban a munkavédelmi kiadások

A kutatás keretében Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Románia és Magyarország hozzáállását vizsgálták. Apadó bevételeik ellenére ugyanis a vállalkozások mindössze 19 százalékánál jutott kevesebb pénz a munkabiztonsági és munka-egészségügyi tevékenységek finanszírozására. Igaz, a legnagyobb mértékben Magyarországon és Romániában csökkentették a cégek a munkavédelemre szánt pénzügyi keretüket.

Hazánkban a vállalatok 29,7 százaléka kurtította a munkavédelemre költhető büdzséjét a válság miatt apadó bevételeikre hivatkozva. Jó hír azonban, hogy a felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások csaknem háromnegyedénél van munkahelyi biztonság- és egészségvédelmi szabályzat. Sőt, a vállalatok több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon túl egyéb szűrésekre is elküldte munkavállalóit.

A megkérdezett munkaadók szerint a fokozott stressz jelenti a legnagyobb gondot a munkavállalóknál. Ezt követi a dohányzás, a váz- és izomrendszeri megterhelés, valamint a szociális problémákból eredő megbetegedések. Tim Treganza a tanulmányt bemutató pénteki konferencián hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben 167 ezer halálos és csaknem hétmillió nem halálos kimenetelű munkabaleset történt Európa-szerte. Meglátása szerint a munkahelyi egészségfejlesztés nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdek is, mivel egyes országokban a munkahelyi balesetekből származó költségek az ország GDP-jének jelentős hányadát teszik ki.