Felhozza a hőt a PannErgy

„A PannErgy Nyrt. 150-200 millió eurós földhőhasznosító beruházásra készül Magyarországon 2013–14-ig” – mondta a Világgazdaságnak Bokorovics Balázs, a társaság igazgatóságának elnöke. A határidőt az adott terület fejlesztését segítő uniós támogatások hozzáférhetősége szabta meg. A terv megvalósítása évi 5-6, a föld mélyén rejlő forró víz felhozatalát célzó (illetve a víz és iszap visszasajtolását szolgáló) kút fúrását feltételezi. A beruházáscsomag eredményeként 200-300 megawatt hő- és 60 megawatt áramtermelő kapacitást hozna létre a társaság. „Projektjeink felkeltették a kockázati tőke érdeklődését is. Tavaly novemberben tőkeemelést hajtottunk végre, s lehet, hogy az idén újabb pénzt vonunk be, például sajátrészvény-eladáson keresztül” – tette hozzá Bokorovics Balázs. (A PannErgy az év első negyedében 13 százalékkal, 3,531 milliárd forintra növelte árbevételét a 2009. első negyedévihez képest, adózás előtti eredménye pedig –509 millió forintról 38 millióra javult.)

A társaság tegnap megmutatta az újságíróknak idei első geotermikus fúrását a Miskolchoz közeli Mályi település mellett. A kutatófúrás mintegy másfél hónapig tart. Kedvező eredmény esetén egy körülbelül 8 kilométeres vezetéken juttatják el a forró vizet Miskolcra, az Avas lakótelep fűtéséhez. A vállalkozásra Miskolci Geotermia Zrt. néven 90 százalékos részesedéssel hozott létre közös céget még a múlt évben a PannErgy leányvállalata, a PannErgy Polifin Zrt., illetve 10 százalékkal a városi önkormányzati tulajdonú Miskolci Hőszolgáltató Kft. Az előzetes tervek szerint a hőt egy 10-12 megawattos fűtőmű hasznosítja.

A rendezvényen Illés Zoltán leendő környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy az országnak 4 ezer megawatt – két paksi atomerőműnyi – geotermikus kapacitása van. Ebből áramtermelésre gyakorlatilag semennyit sem hasznosítunk, holott szakértők szerint 10–50 megawattnyit talán érdemes lenne. A politikus a mályi beruházás kapcsán a környezetvédelem, a gazdaság és a munkahelyteremtés kapcsolatára, továbbá az ország energiafüggőségének csökkentésére hívta fel a figyelmet. (Utóbbi nemzet- és ellátásbiztonsági szempontból egyaránt fontos.) Természetesen szükség van a hagyományos energiahordozókra is – hangsúlyozta –, csak éppen a teljes termelésen belül a mostaninál kisebb arányban.

Ismert, hogy uniós vállalásunk részeként 2020-ra a mostani alig 6 százalékról 13-ra kell növelni a megújulóalapú termelés arányát a teljes energiatermelésünkön belül. Ezt állami támogatási és ösztönző rendszer is segíti. „A meglévő rendszer se nem elég, se nem megfelelő a cél megvalósításához” – jelentette ki a Világgazdaságnak Illés Zoltán. A jelenlegi megújulótámogatási rendszer egyik fogyatékosságaként említette, hogy a szélparkok beruházóinak maguknak kell kiépíteniük a park és az országos hálózat közötti villamosenergia-összeköttetést, ennek költségei miatt viszont nagyon hosszú idő alatt térül meg a beruházásuk. Helyesebb lenne szerinte, ha a szükséges infrastruktúrát az állam hozná létre az e célra egyébként is rendelkezésre álló uniós alapokból. Hamarabb térülne meg a beruházás, a megújulóprojekt pedig vonzóbbá válna.

A kivitelező

A mályi projekt kivitelezője az Aquaplus Kft., amely egyben a PannErgy Nyrt. geotermikus kútfúró stratégiai partnere. Ebbéli minőségében 2008-ban 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési operatív programjában ahhoz a fúróberendezéshez, amellyel a PannErgynek dolgozik. Úgy tudjuk, évi legalább négy fúrást kell kapnia a megbízótól. (Ugyanekkora támogatást nyert egy másik fúróberendezésre a PannErgy másik partnere, a DoverDrill Mélyfúró Kft. is.) A magyar magánszemélyek kezében lévő Aquaplus 2008-ban 1,7 milliárd forintos árbevétel mellett közel 300 milliós mérleg szerinti eredményt ért el.