Fejlesztenek az állatkertek

Hatalmas összegeket költenek fejlesztésre a nagy magyarországi állatkertek. A parkok üzemeltetése ugyan nem nyereséges vállalkozás az önkormányzatok számára, de a szakmabeliek szerint nem is ez a céljuk az intézményeknek.

„Jelenleg is folyik a Nagy-tó és a Sziklakert felújítása, a beruházás összköltsége körülbelül 314 millió forint, ebből mintegy 283 millió származik uniós forrásból. A mesterséges tó rekonstrukciójának a keretében többek közt átalakítják annak vízáramlási rendszerét, a vízgépészetet és a szűrőrendszert. Egy másik, bruttó 412 millió forintos projekt keretében pedig újra felépítik a Kós Károly és Zrumecky Dezső tervezte régi Zsiráfházat és Bölényházat, amelyek még a második világháborúban semmisültek meg” – sorolta a folyamatban lévő beruházásokat Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Elmondása szerint az elmúlt két-három évben körülbelül 3,5 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a parkban, ennek legnagyobb részét az állatkert rekonstrukciójának 2,7 milliárdos költségvetésű második üteme tette ki, amely magában foglalta többek közt a Nagy Szikla építményének felújítását, a Szavanna kifutónak, valamint az emberszabású majmok kifutóinak megépítését. Utóbbi fejlesztés egyébként címzett támogatásból, fővárosi beruházásként valósult meg.

A szóvivő elmondása szerint a park a válság ellenére jó évet zárt tavaly, körülbelül egymillió látogatójuk volt – 10-15 százalékuk külföldi –, hasonlatosan a megelőző évekhez. Az állatkert éves működési költsége nagyjából 2,5 milliárd forintra rúg, ennek kétharmadát saját árbevételükből (jegyárbevétel, a vendéglátóhelyek bérleti díja, állampolgári támogatások, jelképes állat-örökbefogadás) állják, a maradék egyharmad pedig a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat működési célú támogatásából származik. „Az állatkertnél nem alapvető cél, hogy gazdasági hasznot termeljen, inkább közhasznú funkciókat lát el, úgymint az oktatás, tudatformálás, a környezettudatosságra való nevelés” – véli Hanga Zoltán, aki szerint valószínűleg ki lehetne hozni nullszaldóra a működést, de csak súlyos szakmai kompromisszumok árán, például alacsonyabb színvonalú állatgazdálkodással vagy a természetvédelmi munkák mellőzésével.

Szintén hatalmas fejlesztések történtek a Nyíregyházi Állatparkban: május elején fejeződött be az az 1,6 milliárd forintos beruházás – ebből 800 milliót uniós támogatás, 800 milliós önerőt a megyeszékhely biztosított –, amelynek a keretében többek közt egy 16 méter magas, Zöld Piramis névre hallgató esőerdőházat, valamint egy Óceanáriumot is felépítettek. A projekt másik része a Tarzan ösvény névre hallgató attrakció, egy 200 méter hosszú bambuszhídrendszer, amelyen sétálva a látogató „felülről” kap betekintést a zsiráfok és egyéb afrikai állatok életébe. Gajdos László, az állatkert igazgatója korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy várakozásai szerint az új attrakcióknak köszönhetően a korábbi évi 300 ezres látogatottságuk akár félmilliósra is nőhet.

Várakozásait a megnyitás óta tapasztalt látogatottsági adatok is alátámasztják, hiszen bő másfél hónap alatt már több mint kétszázezren tekintették meg a Zöld Piramist. A megnövekedett vendégszám kiszolgálása érdekében a park területén lévő Hotel Dzsungel szállodát már jövőre tovább bővítenék. Mindezek fényében az igazgató úgy számol, hogy a beruházás tíz éven belül megtérülhet, azután az állatkert teljesen meg tudna élni a piacról, mindenféle támogatás nélkül. Hozzátette: jelenleg is csak a költségvetésük 20 százalékát kapják az önkormányzattól.

A veszprémi állatkertben is folyamatosak a fejlesztések: 216 millió forint összegű uniós támogatással félmilliárdos projekt valósul meg, ennek legnagyobb eleme a tavaly átadott Csimpánzvilág volt – 250 millió forintos költséggel. Áprilisban kezdték el építeni, és valószínűleg még az idén átadják a projekt következő elemét, a 180 millió forintból megvalósuló, zsiráfok, orrszarvúak és antilopok tartására s bemutatására alkalmas Afrika-házat. Az állatkertnek éves szinten 300 ezer látogatója van, és a város egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjának számít.