Jönnek a fiatalos idős turisták!

Átalakítja a turisták típusait, illetve az általuk keresett helyszínek, szálláshelyek és tevékenységek összetételét a társadalmak folyamatos változása – derül ki az Európai Utazási Bizottság (ETC) és a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) együttműködésében készült, most megjelent , „Demographic Chanege and Tourism” névre hallgató tanulmánykötetből. A kötet szerkesztésében a Magyar Turizmus Zrt. mint az ETC Kutatói Munkacsoporjának aktív tagja is részt vett

A tanulmány előrejelzései szerint 2030-ra 8,3 milliárd főre gyarapodik a Föld népessége, miközben a világ nagy részében nő az átlagéletkor, a háztartások és a családok szerkezete egyre változatosabb, a migráció pedig átrajzolja a társadalmak arculatát. Mindez megváltoztatja a turisták „típusait”, azt, hogy honnan érkeznek és hová utaznak, az általuk keresett szállástípusokat és tevékenységeket egyaránt. A kutatás szerint a főbb turizmust is befolyásoló trendek a népességnövekedés és az átlagéletkor növekedése, a háztartások és az együtt utazók változó összetétele, valamint az országon belüli és országok közötti migráció.

A fejlett országokban növekvő átlagéletkor miatt például a desztinációknak, a turisztikai szolgáltatóknak még jobban oda kell figyelni az idősebb turisták igényeire. A fejlődő országok turistái viszont általában fiatalabbak, mint a fejlett országoké, és így igényeik is nagyban eltérnek. Ez pedig választás elé állítja a desztinációkat: csak az egyik piacnak akarnak megfelelni, vagy mindkettőnek – kockáztatva, hogy egyik piac igényeit sem tudják megfelelően kielégíteni. 

Jó tudni, hogy az idősebb turisták az úti cél kiválasztása során számos olyan szempontot figyelembe vesznek majd, amire fel kell készülni: például legyen a közelben orvosi ellátás, legyen lehetőség az ún. „teleorvoslás” igénybevételére (krónikus betegségek esetén) stb. A következő tíz évben az idősek is aktívan és sokrétűen fogják használni a telekommunikáció vívmányait, többek között az internetet. Az elvárt élmények terén is fiatalosabbak lesznek az attitűdjeik. A fiatalos szemlélet ellenére azonban egyre inkább kell azokkal a turistákkal számolni, akik kisebb nehézségekkel, „hendikeppel” élnek.

A kutatás kiemeli, hogy a Föld lakosságának (és a gazdasági erőknek) megváltozik az eloszlása, és ezzel párhuzamosan nő az Európába érkező ázsiai turisták szerepe. Ennek megfelelően a turisztikai szolgáltatóknak érdemes lesz szem előtt tartani az ő eltérő kulturális és vallási igényeiket is. Szintén trend, hogy nő a városokban élők száma, ők pedig gyakrabban utaznak a vidéken élő embereknél. A fejlett országokban a városlakó turisták egyre nagyobb arányban követik a „vissza a természethez” elvet utazásaik során, a fejlődő országok városaiból érkező turisták ezzel szemben eleinte inkább városi élményeket keresnek, ahogy azonban egyre tapasztaltabbá válnak ők is, igényeik is diverzifikálódnak majd.

A VFR turizmusnak, vagyis a barátok és rokonok meglátogatásának kedvez az, hogy a közelmúltban jelentősen nőtt az Európába irányuló migráció mértéke, ez a tendencia ráadásul folytatódni látszik – csakúgy, mint az Európán belüli migráció jelensége. A gazdasági okok miatt bevándorló lakosság viszonylag szegény, és az ennek megfelelő utazási lehetőségeket keresi. Lesz azonban egy nem elhanyagolható méretű, jómódú, az európai pénzügyi központokban dolgozó, vagy gyermekeit Európában taníttató kisebbség, amely viszont a prémium termékeket keresi majd. Az Európán belüli migráció másfelől növekvő munkaerő-kínálatot jelent az európai turisztikai iparágnak. Mivel a VFR-turisták sok esetben nem „fizetős” szálláshelyeket vesznek igénybe, a turizmus gazdasági hatásainak jobb kihasználása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni más típusú szolgáltatások és a turisztikai kínálat más elemeinek népszerűsítésére.

Összefoglalóan elmondható, hogy a jövő turistáinak viselkedését befolyásoló számos tényező következtében a kereslet egyre töredezettebb, egyre változatosabb, ami egyre differenciáltabb és kifinomultabb megoldásokat kíván.