Rizikós gasztrofesztiválok

Sorra érik egymást országszerte a gasztronómiai fesztiválok, a rendezvények egy év alatt legalább másfél-két millió turistát mozgatnak meg, a szervezők számára azonban többnyire rizikós vállalkozásnak számítanak.

„Közel 50 millió forintba kerül a fesztivál megszervezése, az idén szeretnénk legalább nullszaldóval zárni a rendezvényt. Ehhez mindenképpen arra lenne szükség, hogy meghaladjuk a tavalyi 50-60 ezer fős látogatószámot” – mondta a Világgazdaságnak Bora Imre, a ma kezdődő, hatnapos X. Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé fő szervezője. Az üzletember – aki amúgy a Bora Ital-nagykereskedelmi Kft. ügyvezetője – elmondta: amellett, hogy a helyi turisztikai és gasztronómiai értékek bemutatásának célja vezérelte őket, többek közt azért is kezdtek bele a fesztivál szervezésébe tíz évvel ezelőtt, hogy felpörgessék az italeladásaikat, és a rendezvény által nagyobb publicitást kapjanak a termékeik. Mindezek mellett véleménye szerint különösen kockázatos vállalkozásnak számít a fesztiválszervezés, ugyanis már egy esős nap is elég lehet ahhoz, hogy a tervezett nyereség veszteségbe csapjon át.

Szintén rizikós üzletnek tartja a fesztiválszervezést Kipper György, a szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál fő szervezője, aki szerint azonban egy jól megválasztott időpont, a rendszeresség és a folyamatos fejlődés jelentősen csökkentheti az anyagi kockázatokat. Mint mondta, ahogyan mind ismertebbé és népszerűbbé vált az idén tizennegyedik alkalommal megrendezendő fesztiváljuk, úgy vált pénzügyileg is kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá. Azonban véleménye szerint aki most, a nulláról szeretne egy hasonló nagyságú, 200-250 ezer főt megmozgató gasztronómiai eseményt elindítani, az pénzügyileg halálra van ítélve, hiszen akkora összeget kellene az eseményt beharangozó marketingre költenie, amelyet lehetetlen egy alkalom alatt kitermelni.

Kipper György tájékoztatása szerint a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál – amely a szegedi Roosevelt téri halcsárda halfőző versenyéből nőtte ki magát az egyik legnagyobb hazai gasztronómiai eseménnyé – megrendezésének költsége megközelíti az idén a húszmillió forintot, ennek jelentős részét az önkormányzatnak fizetendő területbérletek, illetve a négy napon át tartó fesztivál színpadi produkciói teszik ki. A szervezőknek – mivel a programok ingyenesek, s a fesztiváli halfőzők részvétele önköltséges – a vendéglátóhelyek és kirakodó árusok standdíjai, valamint a szponzori pénzek jelentik a bevételi forrásokat.

A Csabai Sörfesztivál költségvetésének nagy része szintén a szponzori pénzekből és a standdíjakból, valamint a fizetős programok jegybevételeiből származik, emellett Békéscsaba városától is kaptak támogatást. Az esemény promócióját pedig a Magyar Turizmus Zrt. és a Békés Megyei Önkormányzat is segíti, utóbbi önálló nemzeti rendezvénnyel is képviselteti magát a fesztiválon. A Csabai Sörfesztivál mellett több más rendezvényt és fesztivált is szerveznek, amelyek pénzügyi eredménye általában nullszaldó körül mozog.

Bora Imre véleménye szerint egyébként a hasonló fesztiválok megrendezéséhez elengedhetetlen, hogy a szervezők állami vagy önkormányzati támogatásban részesüljenek, különben túlságosan nagy a rendezők anyagi kockázata.

Ami a szervezőknek kockázatos vállalkozás, az az érintett megye, térség turizmusának tiszta haszon. Róna Iván, az MT Zrt. vezérigazgatója a Csabai Sörfesztivál múlt heti beharangozó sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a csabai és más, hasonló vonzerejű fesztiválok esetében azok ideje alatt a város 50 kilométeres körzetében minden szálláshely foglalt, a kempingtől a vendégházakon át a négycsillagos hotelekig. Hozzátette: a gasztronómiai rendezvények célja amellett, hogy jó hírét vigyék az adott régiónak azáltal, hogy a vendégek milyen jót „ettek és ittak ott”, az, hogy a környékbeli egyéb hasznos programokkal, szabadidős tevékenységekkel is megismertessék a látogatókat, hogy később is visszatérjenek.

Hazánkban egyébként évente körülbelül 3-400 fesztivált tartanak, ezeknek mintegy 30 százaléka gasztronómiai témájú. A rendezvények évi 4-6 millió látogatót mozgatnak meg, a bor- és gasztronómiai programok pedig ezen belül egyes becslések szerint körülbelül másfél-két milliót.

Veszteség az első StarGardenen

Mintegy 13 ezer ember vett részt a múlt hét végén megrendezett StarGarden fesztiválon, amely a könnyűzenei koncertek mellett bor-, pálinka- és gasztronómiai programokat is kínált a látogatóknak. Ez a látogatószám alatta maradt a rendezvényszintű megtérülés eléréséhez szükségesnek, ugyanakkor a látogatók aktivitása és visszajelzései mutatják, hogy van igény az ilyen hiánypótló rendezvényre – derül ki az econet.hu csoporthoz tartozó Sziget Kulturális Menedzser Iroda sajtóközleményéből. A veszteség elég tekintélyes lehet, hiszen Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője korábban azt mondta a Világgazdaságnak, hogy a kétnapos esemény 30 ezres látogatószámnál vált volna nullszaldóssá. Az idei fesztiválszezonban egyébként még számos, az econet.hu Nyrt. érdekeltségével működő rendezvényt bonyolítanak le: június 5–27. között a

T-Home Gyerek Szigetet Budapesten, június 30. és július 3. között a VOLT Fesztivált Sopronban, július második hetének közepétől a Balaton Soundot Zamárdiban, és természetesen augusztus 9-e és 16-a között a Sziget Fesztivált a Hajógyári-szigeten.