Logisztikai oktatás-képzés
A vizsgált 2002–08 közötti időszakban jelentősen nőtt a logisztikai végzettséget szerzők száma, de a csökkenő tanulói létszám hatása már érvényesült. Legtöbben 20–24 év közötti korban és Közép-Magyarország régióban szereztek valamilyen logisztikai szakképesítést. A legkevesebben Dél-Dunántúl régióban végeztek. A szakképzések résztvevőinek – életkori jellemzőik alapján – nem vagy csak csekély mértékben volt munkahelyi tapasztalata. Ezért a kutatás készítői a képzési programok, tematikák összeállításánál a gyakorlatorientált szemléletmódot javasolják, továbbá, hogy a képzési költségek megosztásának arányában a vállalati szektor is aktív szereplő legyen.
Az önköltséges, összevethető (OKJ-s) képzések árával kapcsolatban megállapították, nagy szórás van az intézmények között. Kiderül az is, hogy a központi költségvetés finanszírozza a képzések több mint 60 százalékát, de ezek jelentős része eredménytelenül zárul.
A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan jelentősen csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma az utóbbi években, s növekedés rövid és középtávon sem várható. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a regionális munkaügyi központok adatai szerint az alapbér havi átlagos összege nőtt a logisztikai szakmák többségében, de az emelkedés lassuló tendenciát mutat. A logisztikai oktatási piac keresleti-kínálati viszonyaira vonatkozó kérdőíves válaszok és mélyinterjúk elemzése szerint a tudásorientált oktatás és szakképzés alapján megszerezhető kompetenciák és a munkáltatók által megfogalmazott elvárások között eltérés mutatkozik. Ez összhangban van a nemzetközi benchmark megállapításaival is. Az eltérés előjele azonban változik: egyes kompetenciák túlértékeltek, azaz a munkáltatók nem igényelnek bizonyos meglévő, elméleti-gyakorlati szakismeretet és készséget, míg más területeken hiány mutatkozik.
A logisztikai pozíciók iránti kereslet vizsgálatából kiderül, hogy a megkérdezett cégek kétötöde csökkentette az elmúlt három évben a logisztikai dolgozók létszámát. Csaknem ugyanilyen arányt (42 százalék) tettek ki azok a vállalatok, amelyeknél nem változott ezen létszám, és kevesebb mint egyötödük jelzett növekedést. A legnagyobb arányú csökkenés (53,8 százalék) az ezer főnél nagyobb létszámú és az ötven főnél több logisztikai munkatársat (52,6 százalék) foglalkoztatóknál volt.
A kutatás készítői az elemzések alapján számos javaslatot is megfogalmaztak. Szerintük egyebek között fontos lenne a logisztikát érintő feladatok koordinálása, egy tárcaközi bizottság ismételt felállítása vagy szakmai koordináló szervezet létrehozása. A képzési rendszerbe garanciák, a hallgatók, tanulók felé megfogalmazott teljesítési kötelezettségek (például végzés hiányában visszafizetési kötelezettség) beépítését szorgalmazzák az állami erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása érdekében. Ezt szolgálná az államilag finanszírozott képzéseknél javasolt adatszolgáltatási kötelezettség beépítése is. A kutatók szerint szükség lenne továbbá az oktatási tematikák és vizsgatételek időszakos korszerűsítésére. Fejlesztési javaslatként fogalmazták meg – feltehetően nem csupán a logisztikai szakmáknál – a FEOR-rendszer aktualizálását, újraértelmezését a piacon jelenleg meglévő szakmáknak megfelelően.
Javasolják továbbá – a teljesség igénye nélkül –, hogy az oktatási intézmények kapjanak visszajelzést a hiányszakmákról, utókövetéssel, pályafigyeléssel monitorozzák a kibocsátott hallgatók elhelyezkedési tendenciáit. Szükségesnek tartják a vállalatok és oktatási intézmények együttműködését célzó logisztikaoktatás specifikus gyakorlati helyeinek kialakítását pályázatokkal, támogatásokkal. Szorgalmazzák továbbá a képzőintézmények objektív minősítését, a képzések minimális önköltségi árának átgondolását és szabályozását, valamint a képzőintézményekre vonatkozó kritériumok újrafogalmazását. MK
A kutatás és felmérés módszere és ideje
A magyarországi logisztikai képzésről, az ott jelentkező problémákról közelmúltban befejeződött kutatás – melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kiírt pályázat nyerteseként Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató vezetésével az Iparfejlesztési Közalapítvány végzett – célja a terület mennyiségi és minőségi keresleti-kínálati viszonyainak elemzése, továbbá ennek alapján javaslatok megfogalmazása a fejlesztésekhez és a jogszabály-módosításokhoz szükséges döntések megalapozásához.A kutatás a következőkre terjedt ki: munkaadói elvárások a végzettekkel szemben, mennyiségi és minőségi keresleti viszonyok beazonosítása, tipikus képzettség/munkakör/készség hiányok beazonosítása, kereslet-kínálati előrejelzések, valamint nemzetközi benchmarkok, versenytársak szakképzettségi és kompetenciahelyzete.
A kutatás fő iránya a kérdőíves adatfelvétel volt, a keresleti oldalon a logisztikai szolgáltatók, és a nem logisztikai fő tevékenységet folytató nagyvállalatok körében; a kínálatin pedig a logisztikai oktatást folytató felsőoktatási, a logisztikai, illetve az ahhoz kötődő szak- és felnőttképzési, és a logisztikai szakképzést folytató, iskolarendszerű, középfokú oktatási intézményeknél..
Az adatfelvétel 2009. november 20.–2010. január 31. között folyt. Kiegészítő módszerként mélyinterjúk is készültek. Szakmai szövetségeket, érdek-képviseleti szervezeteket, minisztériumokat kerestek meg. Az interjúkat 2010. február 9.–március 2. között készítették.
A kutatás a következőkre terjedt ki: munkaadói elvárások a végzettekkel szemben, mennyiségi és minőségi keresleti viszonyok beazonosítása, tipikus képzettség/munkakör/készség hiányok beazonosítása, kereslet-kínálati előrejelzések, valamint nemzetközi benchmarkok, versenytársak szakképzettségi és kompetenciahelyzete.
A kutatás fő iránya a kérdőíves adatfelvétel volt, a keresleti oldalon a logisztikai szolgáltatók, és a nem logisztikai fő tevékenységet folytató nagyvállalatok körében; a kínálatin pedig a logisztikai oktatást folytató felsőoktatási, a logisztikai, illetve az ahhoz kötődő szak- és felnőttképzési, és a logisztikai szakképzést folytató, iskolarendszerű, középfokú oktatási intézményeknél..
Az adatfelvétel 2009. november 20.–2010. január 31. között folyt. Kiegészítő módszerként mélyinterjúk is készültek. Szakmai szövetségeket, érdek-képviseleti szervezeteket, minisztériumokat kerestek meg. Az interjúkat 2010. február 9.–március 2. között készítették. Konferencia Az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) október 19-én A logisztikai képzés hazai problémái – foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság? címmel rendez konferenciát. A rendezvény célja egyrészt, hogy bemutassa az IFKA által 2009 októbere és 2010 áprilisa között a logisztikai oktatás problémáiról végzett országos kutatásnak az eredményeit. Másrészt ezek alapján a résztvevők bevonásával vitafórum indítása a logisztikai szakképzési rendszer módosítási javaslatairól. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.