Oka, hogy képtelenség egyszerre intenzíven gondolkodni, összeszedetten beszélni, figyelni a másikra, és kapcsolatot építeni a tekintetünkkel. Aki beszél, épp ezért gyakran néz oldalra, a falra vagy a mennyezetre, vagy épp lefelé, ez azonban nem tudatos, a beszélő ilyenkor „befelé néz” és koncentrál – fogalmaz a szakember.
Nemcsak a tekintet gyakorisága, de még a pupilla mérete is árulkodhat a beszélőről. Kutatások szerint ugyanis a pupillareflex nemcsak a fényváltozásokra reagál érzékenyen, hanem az érdeklődés változására is.
A pupilla szűkülése két dolgot jelenthet egy megbeszélés során. Jelezheti a teljes érdektelenséget, de azt is, hogy egyelőre sok a kapott információ, és fel kell dolgozni a hallottakat. Vagyis az erős pupillareflex pozitív is lehet, hiszen a gondolkodás, az információk feldolgozása erős érdeklődéssel jár együtt.
Állásinterjúkon – különösen a sokadikon – nem ritka, hogy anélkül kérdez tovább az interjúztató, hogy érdekelné a válasz, nem gondolkodik a hallottakon, ezt azonban elárulja a tekintet – húzza alá Varga Anna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.