Nem rövidül a várólista

Majdnem öt évet kell várnia stabilizációs gerincműtétjére annak a betegnek, aki augusztus elején kapott időpontot az Országos Gerincgyógyászati Központba. Számára sovány vigaszt jelent az a 3,8 milliárd forint, amelyet most osztott szét néhány intézmény között az egészségbiztosító, részben azzal a céllal, hogy csökkentsék a várólistákat.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ez az összeg lélegzetvételt jelent, ám a tízszeresére lenne szükség. A vezető szerint becsülten egyhavi finanszírozási összeg hiányzik az ágazatból. Ezt erősítette meg Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke is. Lapunknak elmondta: még nem összesítette az ágazatért felelős államtitkárság a kórházak és szakrendelők július végi adósságáról készült felmérést, de számításai szerint 40-45 milliárd forint lehet az intézmények lejárt beszállítói tartozása. Ha nem kap forrást az egészségügy, decemberre ez 60-70 milliárdra nőhet.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium három címen juttatott pénzt a napokban a gyógyítóknak. Pályázattal 600 milliót osztanak szét 40 szakrendelő és kórház között, amelyek gyógyítási teljesítményei indokoltan lépték túl a biztosító által korábban engedélyezett keretet. Ezzel kívánják a várólistákat csökkenteni. Hasonló célt szolgál további 1,5 milliárd, amelyen 255 intézmény osztozhat. További 1,7 milliárdot pedig a tételes elszámolású, egyszer használatos eszközök és nagy értékű beavatkozások elvégzésére adnak.

A „pénzhullásból” 65 millió forintot kapott a Borsod megyei kórház a speciális, nagy értékű beavatkozásokra, ezzel felére tudták csökkenteni a várólistákat például a bél endoszkópos vizsgálatát kiváltó, 300 ezer forintos kapszulás módszernél, illetve a májon és a nagy ereken belüli implantátumok beépítésénél.

Az Országos Gerincgyógyászati Központ stabilizáló műtétre várakozók 650-es listáján azonban nem változtat a mostani többletpénz, ezzel csak a múlt évi teljesítést tudják hozni – mondta kérdésünkre Varga Péter Pál, az intézet igazgató főorvosa. Pedig itt komoly a gond, nemcsak az említett ötéves kényszerű várakozás miatt, hanem azért is, mivel az országos intézetként itt elvégzendő deformitásműtéteknél átlagosan 1,1 millió forint a kórház vesztesége.

Veszteséggel gyógyítanak a többi intézményben is, legtöbbjüket a beszállítók hitelezése tartja fönn. Központi adósságcsökkentés nélkül szeptemberre kulminálódik a baj – véli a kórházszövetség elnöke. Jó esetben megkapja az ágazat az Egészségbiztosítási Alap 15 milliárd forintos tartalékát. Ezt azonban nem lehet biztosra venni, hiszen annak kifizetését a gyógyszerkassza-előirányzat betartásához kötötték – számolgat Csiba Gábor. Ám ha valamilyen csoda folytán hozzá jutna is a kórházi szféra a tartalék pénzhez, az meg sem közelíti a tavaly decemberben kapott 27,5 milliárdos forráspótlást.

A kórházvezetők az államosítást sem tartják kielégítő megoldásnak. Tartanak ugyanis attól, hogy ezáltal sem lesz több pénz az egészségügyben. Úgy gondolják: az ugyancsak súlyos anyagi gondokkal küszködő önkormányzatok nem fogják törni magukat kórházaik adósságainak rendezéséért, ha januártól az állam veszi át azokat. Egyetlen lehetősége van az ágazatnak, a struktúraváltás, igaz, ez hoszszabb távon jelent megoldást. Csiba Gábor szerint kevesebb kórházra, koncentrált rendszerre van szükség, és az átalakítást azonnal meg kell kezdeni.