BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Összeomlás előtt a háziorvosi rendszer

Romló feltételrendszer mellett is állandó minőséget nyújt egyelőre a háziorvosi rendszer – ez áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által elvégzett vizsgálat összefoglalójában.

Az ÁSZ a háziorvosi ellátás 2005–10 közötti működését és pénzügyi feltételrendszerét ellenőrizte, erről adott ki jelentést. A háziorvosi tevékenység finanszírozása 2010-ben 69,8 milliárd forint volt. Az országban összesen 171 betöltetlen praxis van, és 220 ezren élnek olyan helyen, ahol nincs állandó háziorvos – áll a jelentésben.

A háziorvosok átlagéletkora magas, a nyugdíjba vonulók pótlása mind több településen nehézségekbe ütközik, hatalmasak a területi különbségek, jellemző az orvosok elvándorlása. 2005–10 között 240 háziorvos kért hatósági bizonyítványt végzettsége külföldi elismertetése céljából – állítja a számvevőszék. A megállapítások között szerepel, hogy „a humánerőforrás romló helyzete” az ellátórendszer ellehetetlenülését vetíti előre, a létszámhiány növeli az orvosok terhelését is. Az ÁSZ felmérése szerint az orvosok jelentős része többet dolgozik, mint amennyit az EU munkaidő-direktívája megenged, és amennyire szerződtek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.

Számvevőszéki reakció lapunk cikkére

Miért kerültünk újra zsákutcába címmel jelent meg a Világgazdaságban Vértes András, a GKI elnökének elemzése (VG, 2011. dec. 1.). Az írásban az áll, hogy „az intézményrendszerben bekövetkezett változtatások megkérdőjelezték Magyarországon a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot, s a gazdasági szereplők döntéseinek meghatározó elemévé váltak, mivel ezek érintették a független intézmények – így az Állami Számvevőszék – legalapvetőbb működési viszonyait.” A leírtakkal kapcsolatban az Állami Számvevőszék az alábbi észrevételeket teszi.

„A korábbi években sem a Költségvetési Tanács, sem az Állami Számvevőszék nem tudta megállítani az állam eladósodását, márpedig jelenleg ez Magyarország egyik legnagyobb gazdasági és társadalmi problémája, amely a magyar gazdaság egészét sérülékennyé teszi. Az Állami Számvevőszékről szóló új törvénynek köszönhetően véget ért a következmények nélküli ellenőrzések korszaka: 2011. július 1-jétől kötelező intézkedési tervet készíteni az ÁSZ megállapításai alapján, nem lehet megtagadni az együttműködést a számvevőszékkel. A számvevőszék így sokkal hatékonyabban tudja segíteni a felelős gazdálkodást, a »jó kormányzást«. Mindezek alapján megállapítható, hogy az új ÁSZ-törvény, az Állami Számvevőszék új jogosítványai kiszámíthatóbbá tették az egész közpénzügyi rendszert, elősegítve a közpénzekkel való felelősségteljes, szabályos és célszerű gazdálkodást.”

„A korábbi években sem a Költségvetési Tanács, sem az Állami Számvevőszék nem tudta megállítani az állam eladósodását, márpedig jelenleg ez Magyarország egyik legnagyobb gazdasági és társadalmi problémája, amely a magyar gazdaság egészét sérülékennyé teszi. Az Állami Számvevőszékről szóló új törvénynek köszönhetően véget ért a következmények nélküli ellenőrzések korszaka: 2011. július 1-jétől kötelező intézkedési tervet készíteni az ÁSZ megállapításai alapján, nem lehet megtagadni az együttműködést a számvevőszékkel. A számvevőszék így sokkal hatékonyabban tudja segíteni a felelős gazdálkodást, a »jó kormányzást«. Mindezek alapján megállapítható, hogy az új ÁSZ-törvény, az Állami Számvevőszék új jogosítványai kiszámíthatóbbá tették az egész közpénzügyi rendszert, elősegítve a közpénzekkel való felelősségteljes, szabályos és célszerű gazdálkodást.” -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.