BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Iráni pánik - Féléves csúcson járt az olaj

Hathónapos csúcsra emelkedett ma az olaj ára arra a később cáfolt híresztelésre, miszerint Irán felfüggesztette az EU-ba irányuló olajszállításainak egy részét válaszul az európai közösség szankcióira.

A Brent olaj hordónkénti ára csaknem 120 dollárig emelkedett a hírre, ami a Reuters szerint a legmagasabb érték 2011. augusztus elseje óta. Kora délutánra azután 118,5 dollár alá kúszott vissza az olajár, miután az iráni kormány cáfolta a szállítások felfüggesztéséről szóló információt.

Délelőtt a Reuters a helyi Press TV-re hivatkozva azt közölte, hogy Irán leállította az olajexportot hat európai országba, Hollandiába, Görögországba, Portugáliába, Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba. A Mehr hírügynökség úgy tudja, hogy ezzel párhuzamosan bekérették az érintett országok nagyköveteit az iráni külügyminisztériumba.

Az uniós szankciók kihirdetése óta Irán már többször jelezte, hogy valószínűleg idő előtt le fogja állítani az Európába irányuló szállításokat. A lépés gyakorlatilag válaszcsapás Teherán részéről az EU által még a hét elején elfogadott szankciókra, amelyek keretében csak július elsejétől szüntették volna be a szállításokat. A bő öt hónapos átmeneti időszakra azért lenne szükség, hogy az iráni olajtól leginkább függő európai országoknak legyen elég idejük a felkészülésre.

Ezzel együtt a leállás rövidtávon nem okozna gondot az európai országokban. Minden EU-tagállamban biztosítva van az ellátás, hiszen jelenleg körülbelül 120 napra elegendő tartalék- készletük van, ráadásul „a nemzetközi piacokon lehet olajat vásárolni”, mondta a mai hírekre reagálva Marlene Holzner, Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos szóvivője.  Korábbi hírek szerint középtávon a kieső mennyiséget Szaúd-Arábiából pótolnák a dél-európai országok. 

A legnagyobb mértékben a pénzügyi összeomlás szélén álló Görögország van ráutalva a perzsa olajra, amely exportjának 25 százalékát fedezi az ázsiai országból. Őt követi Olaszország és Spanyolország: a két állam esetében 13, illetve 10 százalékos ez az arány. Igaz, az EU összességében nincs kitéve túlzottan az iráni olajnak, amely a teljes importjának mindössze 5,7 százalékát adta 2010-ben.  

Irán a világ ötödik legnagyobb olajtermelője, exportjának jelenleg mintegy húsz százaléka irányul az EU-ba. A helyzet éleződése már eddig is felfelé hajtotta a fekete arany árát, ráadásul további drágulásra van kilátás. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például szerdai jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az iráni olajexport leállása 20-30 százalékos áremelkedéshez vezethet.

Mint ismert, az uniós külügyminiszterek januárban szavazták meg az új szankciókat Irán ellen. Ennek értelmében azonnali tilalmat mondanak ki az iráni nyersolajimportról szóló új szerződések megkötésére, az érvényben levő szerződéseket azonban csak július 1-jéig tartó átmeneti időszak beiktatásával mondják fel. Ezzel párhuzamosan  befagyasztják a teheráni központi bank Európában elérhető vagyonát, és megtiltják az ügyletkötést vele.

Az EU az Egyesült Államok által is támogatott intézkedéseket azzal indokolta, hogy továbbra is fennáll a gyanú: az ázsiai állam urándúsító programja nem békés, hanem katonai célokat szolgál. Teherán továbbra is azt állítja, hogy megalapozatlanok ezek a vádak.

Világgazdaság Online - W. B.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.