Vörösiszap: az igazgatóság elnöke szerint a menedzsment nem hibás

A tanúként meghallgatott Tolnay Lajos a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőper keddi tárgyalásán kijelentette: nem az üzemeltetéssel összefüggésben következett be a tragédia.

A Mal tanúként meghallgatott elnöke több szakértői véleményre hivatkozva azt mondta, hogy a tározó helyszínének rossz kiválasztása, tervezése, kivitelezése és a résfal megépítése előre "kódolta a katasztrófát". Hozzátette: a kérdés csak az volt, hogy mikor következik be.

Az átszakadt tározó alatti talaj minősége mellett a helyszín kiválasztásánál nem vették figyelembe az úgynevezett kationcsere jelenségét sem. Ennek során az agyagban lévő kationok 10-15 év alatt a lúggal kölcsönhatásba lépnek, és az agyag elveszíti tartószilárdságát - tette hozzá.

Kitért arra is: a vizsgálatok során kiderült, hogy a X. tározónak nem készítettek megfelelő alapozást, és a gát szilárdsága nem felelt meg az előírásoknak. A katasztrófát az előbbiek mellett az erős szél és a sok csapadék együttes hatása okozta. Elmondta: a cégnek a rendszerváltozást követő, 1997-es privatizációs szerződésében a vörösiszaptérre egyetlen feladat vonatkozott, a talajvíz szennyezését megakadályozó résfal építésének befejezése.

Az ügyész kérdésére, hogy egyetértettek-e a résfal megépítésével, azt válaszolta: ez szerződéses előírás volt, e nélkül kizárták volna őket a pályázók köréből. A résfal kedvezőtlen hatásairól akkoriban nem volt szakmai álláspont, de azóta kutatási eredmények bizonyítják a gátfal stabilitására kifejtett káros hatását - tette hozzá.

A tanácsvezető kérdésére kifejtette, hogy a bauxitbányászatot Magyarországon 2015-ig lehet fenntartani, a termelés során keletkező vörösiszap tárolását a X-es és a X/a kazetták mellett a VIII-as és a IX-es tározók falának megmagasításával tervezték megoldani. A falmagasításra a zöldhatóság 2009-ben engedélyt adott, de nem végezték el - mondta.