Románia kínai segítséggel bővítené a cernavodai atomerőművet

Kínai miniszterelnök 19 éve először tesz hivatalos látogatást Romániában: Li Ko-csiang kormányának több miniszterével és egy csaknem 300 fős üzletember-küldöttséggel érkezett hétfő délután Bukarestbe, ahol kedden rendezik meg a Közép-Kelet-Európa (KKE) - Kína csúcstalálkozót 16 miniszterelnök - köztük Orbán Viktor - részvételével.

A román-kínai kormányfői tárgyalások után hétfőn 13 egyezményt írtak alá energetikai, állategészségügyi, kulturális és információ-technológiai együttműködésről a két ország között.

A bukaresti sajtó úgy tudja, a román kormány 8,5 milliárd eurónyi összértékű közös projektjavaslattal készült a kínai féllel folytatandó tárgyalásokra, ezek közül a legjelentősebb a 6,5 milliárdra becsült atomerőmű-beruházás. Románia ugyanakkor kínai segítséggel akar több hő- és vízerőművet korszerűsíteni: erről is memorandumokat írtak alá hétfőn Bukarestben. 

Az Adevarul című lap úgy tudja, Románia tavaly 2,8 milliárd dollár értékben importált kínai termékeket, ennek csaknem negyedét az elektronikai cikkek tették ki, miközben a Kínába irányuló román - főleg nyersanyag - export félmilliárd dollárnyi volt 2012-ben. Az idén már az első 10 hónapban elérte ezt a szintet (3,27 milliárd dollárt) a két ország közti kereskedelmi forgalom.

A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A 706 megawatt kapacitású erőmű tavaly az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 18 százalékát fedezte. 2007-ben a bukaresti kormány úgy döntött, hogy már csak a hármas és a négyes reaktort építik meg. Bukarest több tendert is kiírt ezek megépítésére, de - jelentkezők híján - elhalasztotta a magánbefektetők kiválasztását.

Traian Basescu román államfő a román közszolgálati rádiónak kommentálva a kínai-román kormányfői találkozó eredményeit, óvatosságra intett: szerinte az a fontos, hogy a hétfőn aláírt szándéknyilatkozatokból és memorandumokból mi valósul meg. Ugyanakkor "egoizmusa" miatt bírálta az Európai Uniót, amely megfosztotta a térséget a Nabucco gázvezetéktől, így szerinte nem lenne helyénvaló, hogy - egyes hírek szerint - Brüsszel a kínai befolyástól félti Közép-Kelet-Európa térségét.