Utolérni az osztrák exportteljesítményt az Egyesült Államok piacán?

A hét végén a BBC News brit tévé a washingtoni kereskedelmi minisztérium arról szóló közleményét ismertette, hogy az amerikai gazdaság az idei második negyedévben éves rátán 4,6 százalékkal növekedett, a korábbi 4,2 százalékos becslés helyett. A nagyobb növekedés az export 11,1 százalékos és a vállalati beruházások 9,7 százalékos növekedésének volt köszönhető. A 2011 vége óta tapasztalt legerőteljesebb növekedés pedig jelentős kontrasztnak számít az idei első negyedévben mért 2,1 százalékos csökkenéshez képest. A Reuters ugyancsak hét végi jelentése pedig arról adott hírt, hogy több mint egy éve a legmagasabb szintre emelkedett az amerikai fogyasztói bizalom idén szeptemberben, a fogyasztás várható növekedését jelezve.

A WKÖ elnöke, Christoph Leitl - Magyarországhoz hasonlóan - elismerően nyugtázta, hogy a nehéz nemzetközi keretfeltételek ellenére az idei első félévben kedvezően alakult az osztrák külkereskedelem, az export meghaladta az importot. Külön kiemelte, hogy egyes EU-beli partnerországokba is jelentősen növekedett az osztrák kivitel. Igaz, a szomszédos Németországba csak 0,9 százalékkal, de Franciaországba már 5,7 százalékkal, Hollandiába 18,4, Nagy-Britanniába 11,6, Spanyolországba is 8,3, sőt, még Magyarországra is 7,1 százalékkal. Ami azonban még feltűnőbb, az osztrák exportnövekedés Kanadában már 12,4 százalékos, Szaúd-Arábiában 10,6, az Egyesült Arab Emirátusokban 21,6, Szingapúrban 9,3, Kínában pedig 12,2 százalékos volt. Érthetően csökkent viszont Ausztria exportja Oroszországba (mínusz 12 százalék), Ukrajnába (mínusz 12,8 százalék), Dél-Afrikába (mínusz 10,8) Brazíliába (mínusz 27,4) Dél-Koreába (mínusz 5) sőt Japánba is (mínusz 3,2 százalék).

Egyre több az osztrák befektetés az Egyesült Államokban   

Ám a sógorok még az Egyesült Államokba is 6 százalékkal tudták növelni kivitelüket ez év első hat hónapjában. Vegyük ezért konkrétabban szemügyre az amerikai piacon elért osztrák sikereket! Érdemes megjegyeznünk, hogy a Magyarországnál jóval kisebb lakosságú Ausztria számára az Egyesült Államok immár hosszú évek óta a harmadik legfontosabb exportpiac Németország és Olaszország után. A WKÖ nyilvántartása szerint Ausztria 2013-ban első ízben, már több mint 7 milliárd euró értékben exportált termékeket az amerikai piacra. Ráadásul 2006 és 2012 között az Egyesült Államokban megvalósított osztrák közvetlen befektetések (FDI) összege egyenesen megduplázódott és 5,5 milliárd eurót ért el.

Azt pedig feltétlenül érdemes kiemelnünk, hogy az Egyesült Államokban az osztrák anyavállalatoknak jelenleg 500-600 leányvállalata működik, amelyek legalább 25 ezer dolgozót foglalkoztatnak. E leányvállalatok fele a gépgyártás és a járműgyártás területén működik, mert az újabb amerikai iparfejlesztés nyomán további beszállítási és befektetési lehetőségekben reménykednek. És az USA-beli osztrák cégeknél termelt profitot vagy hazautalják Ausztriába, vagy újra befektetik.  

Az amerikai piacon elért exportsikerek persze nem minden előzmény nélküliek. Most csak két, de fontos példát említhetnénk. Az osztrák exportőrök munkáját jelentősen segíti az is, hogy ha az amerikai piacra akarnak üzleti tárgyalásra kiutazni, az Austrian Airlines légi társaság rendszeres közvetlen járatokat tart fenn az Egyesült Államokba, New Yorkba, Washingtonba, Chicagóba. Idén nyár óta pedig már újabb közvetlen járat indul Bécsből közvetlenül Newarkba. A vidéki osztrák exportőröknek pedig nem kell végigbumlizniuk a forgalmas osztrák autópályákat Bécs Schwechat repülőteréig, mert a vidéki: grazi, linzi, salzburgi, klagenfurti, innsbrucki repülőterekről naponta indul több közvetlen légi járat is Schwechatra, ahol átszállhatnak valamelyik USA-ba induló járatra. Ez persze költségelőnyt is jelentet magyar pécsi, debreceni, miskolci versenytársaikkal szemben.      

A másik: az Egyesült Államok piacára irányuló exportban már hosszú évek, évtizedek óta jelentős részt vállalnak az osztrák kis és közepes vállalatok, mégpedig olyanok, amelyek nem csupán Bécsben, hanem a vidéki tartományokban is működnek, kiemelten a linzi központú Felső-Ausztriában. Hogy még konkrétabbak legyünk: a Wiener Wirtschaft című bécsi kamarai lap már 2007. június 8-i száma idézte Brigitte Jankot, a Bécsi Gazdasági Kamara elnökét, aki szerint abban az évben 5500 bécsi vállalat volt aktív az exportban, és ami szinte hihetetlen: ezek 87 százaléka kis- illetve közepes vállalat volt, maximum 49 munkavállalóval.

 És akkor még nem szóltunk arról, hogy az osztrák döntéshozók a legkülönfélébb hangszereken játszanak azért, hogy előmozdítsák az osztrák cégek – köztük az egyre több kis és középvállalkozás – USA-ba irányuló exportját. Például arról, hogy Ausztria sohasem zárt be átmenetileg kereskedelmi képviseletet az Egyesült Államokban anyagi okokból. Vagy hogy már 2006-ban 33 városban tartott fenn konzulátust – ebből 28 tiszteletbeli volt –, többek között az alaszkai Anchorage-ban, Honoluluban, Seattle-ben is.

Ládányi burgenlandi vörösbor, ajándékba chicagói karmesternek

Vagy arról is, hogy a WKÖ elnöke, Christoph Leitl hivatalos úton már többször járt az Egyesült Államokban, akárcsak Bécs főpolgármestere és a Bécsi Gazdasági Kamara elnöke közösen, New Yorkban. Gudrun Hager chicagói osztrák kereskedelmi tanácsos pedig már tíz évvel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok közép-nyugati és középső térségében addigra már 140 osztrák cégképviselet, iroda létesült. És az olyan figyelemfelhívó gesztusokról, amikor jó fél évtizeddel ezelőtt az osztrákok egy ládányi burgenlandi vörösbort ajándékoztak Pierre Bouleznek, a chicagói filharmónikusok akkori francia karmesterének, s azóta sikk a chicagói éttermekben ilyen osztrák vörösbort kérni.

Mégis, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy újabban a magyar-amerikai kereskedelem számai örvendetesen jelentős növekedést mutatnak. Ha elfogadjuk a United States Census Bureau által ismertetett hivatalos amerikai adatokat, akkor azt látni, hogy Magyarország 2013-ban 3,768 milliárd dollár értékben exportált termékeket az Egyesült Államokba, ahonnan az importunk értéke 1,727 milliárd dollár volt. Az idei első hét hónapban pedig az Egyesült Államokba irányuló magyar termékexport értéke 2,821 milliárd dollár volt, az onnan származó importé pedig 1,071 milliárd dollár (az adatok felfelé kerekítve). És természetesen örvendetes a kétoldalú kereskedelmi mérlegen kialakult magyar aktívum is.     

Ám a Világgazdaság már 2006-ban rámutatott arra, hogy miközben az előző évben a magyar export értéke még csak 1,9 milliárd dollár volt, az exportvolumen 90 százaléka itteni multinacionális vállalatoktól származott. Továbbá a magyar kivitel örvendetes növekedése ma sem képes elfedni azt a tényt, hogy a szomszédos Ausztriából az Egyesült Államokba irányuló termékexport – és most tekintsünk el az oda irányuló és ugyancsak figyelemre méltó összegű osztrák szolgáltatásexporttól – évről-évre nagyságrenddel haladja meg a magyar teljesítményt, és ugyanez áll az amerikai piacra irányuló, egy fő osztrák, illetve magyar lakosra eső termékkivitelre. És akkor még nem szóltunk az osztrák, illetve a magyar aktívum különbségéről amerikai viszonylatban.   

Természetesen nem könnyű piac az Egyesült Államok. Hiszen a már említett WKÖ New York-i kiküldötte, Christian Kesberg idén arra mutatott rá, az osztrák élelmiszergyártók évek óta igyekeznek megvetni a lábukat az Egyesült Államokban, de eddigi igyekezeteik nem jártak sok sikerrel. Ezért csak reménykedni tudnak abban, hogy az amerikai piacon pótolhatják az orosz importstop által elmaradt bevételeiket.

Hadd említsünk meg végül egy fontos amerikai tapasztalatot. Előbb azonban emlékeztessünk a United States Chamber of Commerce 2006. augusztus 20-án nyilvánosságra hozott jelentésére,  amely szerint az Egyesült Államok exportjában legalább 70 százalék a kis és közepes vállalatok részesedése ám ez az arány New Yorkban 92 százalék, New Jersey államban – ahol a múlt hét végén Áder János köztársasági elnök ottani magyarokkal találkozott – 90,  Texasban szintén 90 százalék, de Floridában 92, sőt Kaliforniában 94 százalék. A jelentésben olyan bontás szerepelt, amely tartalmazta az egyes szövetségi államok exportjának értékét milliárd dollárban, az egyes tagállamokban az export által támogatott munkahelyek számát, valamint a kkv-k százalékos arányát az egyes tagállamok exportőrei között.

A kinti magyarok is sikeresek az exportban

Egy ilyen exportra dolgozó kisvállalkozó volt az Egyesült Államokban élő, becslések szerint 1,5-1,7millió magyar származású amerikai közül az a mérnök, akivel elbeszélgethettem a rendszerváltás után, New Yorkban, a Roosevelt szállodában, a Fifth Avenue közelségében, a Times Square magasságában. Elmondta, rendszeresen utazik műszaki tanácsadás végett Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába, Délkelet-Ázsiába, jómódú üzletember lett belőle. Amikor sikerei okáról kérdeztem, röviden így felelt: De hiszen az itt megtelepedett magyarok és leszármazóik szorgalmas munkájára az ötletesség, a leleményesség a jellemző, még az exportban is.

Leleményesség, találékonyság? De hisz erre az átfogó külkereskedelmi szakképzettséggel, vélhetően naprakész piaci informáltsággal bíró hazai kkv-k is képesek, pláne, ha ehhez – a Lajtán túli versenytársaikhoz hasonlóan – kellő állami támogatást is kapnak többek között piaci kiutazásaikhoz, hogy ha nem is túlszárnyalva, de legalább megközelítsék az osztrák kkv-k amerikai piacon elért exporteredményeit. És talán ily módon is ellensúlyozhatjuk némileg az oroszországi exportunk váratlan csökkenéséből elmaradt árbevételt.