Kivárják az ingatlanosok az útdíj hatását

A zaj- és környezetszennyezés növekedése akár a környékbeli ingatlanárakat is lenyomhatja, bár ennek még nem látták közvetlen jelét a legnagyobb ingatlanközvetítő cégek. Szakmai vélemények szerint azonban, ha a kormány nem finomítja a hatályban lévő rendelkezést, akkor hosszabb távon az agglomeráció egyes területein nem zárható ki az ingatlanok értékvesztése.

Hírek szerint a kormány készül változtatásra: az Index úgy értesült, hogy ingyenessé válik a Liszt Ferenc repülőtérre vezető pár száz méteres útszakasz, és nem kell majd két megyei matricát venni az Alföld felé vezető Duna-hidak igénybe vételéhez. Egyelőre az biztos, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a tapasztalatok értékelése után módosítási javaslatot tesz a kormánynak, így feltehetőleg arra is, hogy a megyei matricát ne a megyehatár előtti utolsó, hanem az az utáni első lehajtóig lehessen használni.

Ha az autósok megveszik az új megyematricákat, akkor az új útszakaszok fizetőssé tétele még úgy is megéri, ha az útdíjszedési és -ellenőrzési rendszerek fejlesztése is jelentős összegeket emészt majd fel. Míg ez utóbbi költségeit 1,25 milliárdra becsülik – ennyit szánnak a szükséges beruházásokra egy tavaly decemberi kormányhatározat szerint –, addig 20 milliárd forintnál is több jöhet be az új szakaszok matricáiból. A költségvetés is ezzel számol: a megtett úttal arányos útdíj (HU-GO E-útdíj) révén 149 milliárd forintos nettó, vagyis több mint 189 milliárd forint bruttó, míg az időalapú útdíj (HD) e-matrica révén 34,5 milliárd forint nettó, vagyis 43,8 milliárd forint bruttó bevétellel. Ez összesen 233 milliárd forint, ami több mint 20 milliárd forinttal nagyobb a 2014-es bevételnél (ez a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató tájékoztatása szerint 210 milliárd volt, ebből 162,7 milliárd származott az e-útdíjból és 47,3 milliárd forint az e-matricából.
Igazságtalannak és elfogadhatatlannak tartja az útdíjat a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), amely levélben kérte annak módosítását Orbán Viktor miniszterelnöktől. A MEOSZ szerint a döntéssel végképp ellehetetlenül a mozgássérültek közlekedése, sokan a munkahelyükre vagy bevásárolni sem fognak tudni eljutni, mert az átlagjövedelem harmadát kitevő járadékaikból nem tudják megfizetni az új terhet. A mozgáskorlátozottak főleg azért vásárolnak a települések határában lévő, ám most már csak útdíj-fizetés ellenében megközelíthető bevásárlóközpontokban, mert a közösségi közlekedés nem akadálymentes, mint ahogy jellemzően a városokon belüli üzletek, illetve azok környezete sem az.