BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gyorsítana az állami vasúttársaság

[caption id="" align="alignnone" width="1000"]A MÁV szerint meg kell szabadítani az adósságától a pályavasutat A MÁV szerint meg kell szabadítani az adósságától a pályavasutat[/caption]Tavaly tovább egyszerűsödött a MÁV-csoport szervezete, működése hatékonyabbá vált, amit tükröznek gazdálkodási mutatói is. Bőven maradtak azonban teendők az utaskényelem javítása, a menetrend tartása, a pályák kétvágányúsítása és a villamosítás terén.

Javuló 2014-es mutatókról számolt be a MÁV-csoport vezetése, bár bizonyos mérlegsorok a számviteli törvény változása miatt nem vethetők össze az előző évivel. A főként személyszállításból és pályahasználati díjból összetevődő árbevétel 135 milliárd forintról 140 milliárd forintra nőtt. Az állam mint a szolgáltatások megrendelője a pályavasút-üzletág költségeiből 67 milliárdot térített meg, a személyszállításéiból 146 milliárdot. A csoport adózás előtti eredménye úgy lett 44 milliárd forint, hogy az állam átvállalt 33 milliárd forintnyi kötvényt, és az idén is hasonló segítségre készül. A MÁV adóssága 223 milliárd forintról 152 milliárd forintra apadt. A pénz egy részével a pályavasút-üzletág tartozik – ez azért fontos, mert a területet az uniós előírások miatt külön cégbe kell szervezni, de ehhez meg kell szabadítani az adósságaitól.

2014-ben egyszerűsödött a csoport szervezete: a MÁV-Gépészet és a MÁV-Trakció beolvadt a MÁV-Startba, négy hasonló profilú leányvállalat pedig a MÁV Létesítményüzemeltető és Vagyonőr Kft-ben egyesült. Már csak nyolc teljes körűen és két equity módszerrel konszolidált leányvállalata maradt a MÁV Zrt.-nek, további 24 gazdasági társaságban pedig érdekeltsége van.

A csoport által kezelt vagyon nagysága 720 milliárd forintra nőtt azt követően, hogy hozzá került 217,2 milliárdnyi eszköz a NIF Zrt. által lezárt projektek után. A MÁV tavaly ingatlanleltárt készített, és eladta a tevékenységéhez nem szükséges ingatlanok egész sorát (jórészt önkormányzatoknak).

A vasúttársaság pályahálózatán tavaly 6,9 százalékkal több árut továbbítottak, mint egy évvel korábban. A leginkább leterhelt vonal az 1. számú, ausztriai volt, ezen bonyolódott a forgalom 22 százaléka. Ezt a 100-as (debreceni, 18 százalék) és a 80-as (miskolci, 15 százalék) vonal követte. Értelemszerűen eddig is a legnagyobb forgalmú vonalakra összpontosultak a fejlesztések és felújítások, ez így lesz idén is. Ám a MÁV vasúthálózata ezzel együtt is el van maradva az uniós átlagtól: pályáinak csak 16 százaléka kétvágányú és csak 36 százaléka villamosított, az utóbbi esetében az uniós elvárás közel 50 százalék. Növelni kell a sínek tengelyterhelését is.

A személyszállítás menetrendszerűsége részben a pályafejlesztéseknek, részben az új villamos motorvonatok és a felújított, használt járművek folyamatos üzembe helyezésének köszönhetően 2014 egészében jobb volt, mint 2013-ban. A mutató legjobb értéke februárban volt 91,32 százalékkal, a legrosszabb augusztusban 80,30 százalékkal. (A sínek nehezen bírják magas hőmérsékletet.)

A belföldi menetdíjbevétel közel 37 milliárd forint volt, amihez 1,6 milliárd forinttal járult hozzá a gyorsvonati pótjegy és az IC helyjegy bevezetése. A teljes árat fizetők aránya 1,8 százalékkal 17 százalékra nőtt. Emelkedett a belföldi fizető utasok száma is, bár 2015 eleje már három százalékos csökkenést hozott. Itt a vasúttársaság az utaskényelem további javulásától remél előrelépést, például az említett járműfejlesztéstől. A Bécs-Budapest járatokat kétóránkéntiról óránkéntira sűrítenék, és két új Railjet vonatpárból az egyik Budapestről Debrecenig, a másik Belgrádig menne tovább.

Fejlesztések a küszöbön

Kedvező esetben 2016-ban indul a MÁV-fejlesztésű IC+ kocsik gyártása Szolnokon, az első 50 járműből a hazai forgalomra szántak óránként 160 kilométeres, a nemzetköziek 200 kilométeres sebességre lesznek alkalmasak. A ferihegyi repülőtér vasúti összeköttetését a társaság szerint nem önálló pályán, hanem a közszolgáltatási rendszer részeként, egy a meglévő vonallal párhuzamos sínen kellene megoldani. Az idén 10-12 milliárd forintba kerül a Keleti és a Nyugati pályaudvar épületének a felújítása, az egyéb kiadások ezen felül jelentkeznek. A Déli pályaudvar alagútjának ideiglenes javítása mintegy 80 millió forintba került.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.