Sok területen teremt új helyzetet a megújított vasúti törvény

Kikerülhetnek a vasúti törvény hatálya alól az ipari üzemek területén lévő, saját tulajdonú iparvágányok, valamint egyes kötöttpályás rendszerek, például a trolibuszok és a sífelvonók – derül ki a számos pontjában megújított vasúti törvény tervezetéből, amelyet pénteken tettek közzé a kormány honlapján. A tervezet lényeges újdonsága, hogy módosulnak a pályahálózat-használati díj képzésére és számítására vonatkozó előírások, és a szabályozás az eddigitől eltérően kiterjedne a vasúti kiszolgáló létesítményekre és azok üzemeltetőire is. A változtatásokra azért volt szükség, hogy a hazai szabályozás illeszkedjék a 2012-ben született uniós irányelvben megfogalmazottakhoz. Az irányelv alapján új kategóriaként kerültek be a tervezetbe a városi, a helyi, a térségi és az elővárosi rendszerek is.

A jövőben a pályahálózat működtetőjének öt évet meg nem haladó időszakban legalább egyensúlyba kell hoznia bevételeit és a pályahálózatra fordított kiadásait. Ez túlmutat az éves költségvetési szemléleten, ezért feltehetően az eddigiektől némiképp eltérő költségvetési tervezést igényel. Bekerültek a tervezetbe – a törvényi keretek megteremtése érdekében – a vasúti járművek karbantartásért felelős szervezetre vonatkozó alapvető rendelkezések is.

A terv szerint sok ponton szigorúbbak lesz a piacfelügyeleti hatósággal kapcsolatos függetlenségi feltételek. A vasúti igazgatási szervnek „szervezetét, pénzügyi döntéseit, jogi felépítését és döntéshozatali funkcióit tekintve függetlennek kell lennie, bármely pályahálózat-működtetőtől, díjképzési szervezettől, elosztó szervezettől vagy kérelmezőtől”. A tervezet a jelenlegi megoldást követi, amikor a Nemzeti Közlekedési Hatóságon belül, annak részeként működteti a vasúti igazgatási szervet. Fölállna viszont egy Vasúti Állandó Választottbíróság, ilyen az energetikai ágazatban 2008 óta működik, létrehozását a piacnyitás indokolta.