Irán megduplázná az acéltermelését

Irán erőteljes iparfejlesztést tervez az ellene hozott kereskedelmi embargó feloldása után. 2025-ig a mostaninak több mint kétszeresére, évi 55 millió tonnára növelné acéltermelését. Összesen 29 milliárd dollárnyi projektet indítana, de nemcsak az acéliparban, hanem a bányászatban és más fémek – alumínium, arany, réz – termelésében is. Az elképzelésekről Mehdi Karbasian iráni ipari, bányászati és kereskedelmi miniszter beszélt a Bloomberg szerint, miután a közelmúltban lehetséges német, francia és holland befektetők mérték fel az iráni lehetőségeket. A brit és az osztrák érdeklődők már előttük bejelentkeztek.

Irán nemzetközi acélipari pozíciói korábban is jók voltak, azokat csak az ország nukleáris hadiipari fejlesztései miatt kirótt nemzetközi kereskedelmi korlátozások vetették vissza. Az ország tavaly 2,5 millió tonna acélt adott el Olaszországba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Irakba, Thaiföldre, Spanyolországba és Nagy-Britanniába.

E mennyiség a megcélzott kapacitásbővítésekkel évi 12 millió tonnával nőhetne Iránnak 2500 millió tonna vasérckészlete van, a 11. legnagyobb a világon a Statista.com 2014-es adatai alapján, de más nyersanyagokkal is jól áll. Több mint 3000 bányája működik, hozzá köthető a világ gipsztermelésének 9 százaléka, a molibdén- és a nitrogéntermelés 2-2 százaléka. Iráné ezenfelül a világ negyedik legnagyobb olajkincse.

Irán egy olyan acélpiacon kíván nagyobb szerephez jutni, amely még a válság éveiben is bővült, igaz, alacsonyabb árak mellett, és nagy összevonások, elbocsátások árán. A múlt évben 1665 millió tonna nyersacél került ki az acélművekből, ebből 16,3 millió tonna jutott Iránra, a 14. legnagyobb termelőre. Az ország a 2025-re megcélzott 55 millió tonnával a 7. helyre jöhetne fel.

A legnagyobb acéltermelő Kína volt, amelynek 882 millió tonnás termelése a globális kibocsátásnak csaknem felét adta, míg tíz évvel korábban „csak” a negyedét. Viszont a távol-keleti ország épp most fúj visszavonulót a Reuters szerint. Belföldi acélárai húszéves mélypontra estek, a szigorodó környezetvédelmi előírások betartása pedig növelné a költségeiket. Kína acélműveinek sora jelezte, hogy visszafogja vagy végleg leállítja termelését.
Kína mögött 2014-ben a második legnagyobb acéltermelő Japán volt 110,7 millió tonnával. A szigetország gyártóit is nehéz helyzetbe hozták az alacsony árak, amelyekért nagyrészt a kínai túlkínálat a felelős. Az év harmadik negyedére már kapacitáscsökkentést jelentett be a Nippon Steel és a Sumitomo Steel is. Japán acélgyártók ugyanakkor szívesen fektetnének be pénzt az évi 3 millió tonna kapacitású iráni Makran acélműbe, ahogyan a globális termelési toplista negyedik és ötödik helyén álló India és Dél-Korea vállalatai is.