Nem segített az időjárás

A várakozásoktól elmaradó harmadik negyedéves GDP-t a mezőgazdaság mintegy 0,6-0,7 százalékponttal rontotta. Ennek oka részben az, hogy tavaly kiugróan jó évet zárt az agráriumon belül nagyobb jelentőséggel bíró szántóföldi növénytermesztés, idén pedig az időjárás nem kedvezett a termésnek. Ha az ágazat hatását kiszűrjük, akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzőinek számítása szerint 3 százalék körüli növekedés valósult volna meg – jelezte a tárca. (A KSH viszont a mezőgazdasággal együtt számol, és így 2,3 százalékkal nőtt a GDP.) Ezzel többéves trend tört meg, hiszen előtte évekig az agrárium húzta fel a magyar GDP-t. A tavalyi 3,7 százalékos növekedésből 0,5-öt, a 2013-as 1,9 százalékos GDP-bővülésből pedig 0,6-ot magyarázott a mezőgazdaság.

„Tény, hogy az idei évben az időjárás nem volt minden tekintetben kedvező a mezőgazdaság egészének, ami jelentősen befolyásolta az eredményeket” – mondta el a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint a gyengébb teljesítményhez hozzájárult az, hogy az állati eredetű termékek rendkívül alacsony árakon cserélnek gazdát a piacon. Ez különösen a sertéshúsra és a tejre igaz. Előbbi az áraiban az előrejelzések szerint már közelít „a padlóhoz”, míg a tej talán már túl van a mélyponton.

„A magyar mezőgazdaság láthatóan nem tud mit kezdeni azzal, hogy a nyersolaj ára drámaian csökkent, valamint hogy a klímaváltozás egyre inkább érezteti a hatását” – mondta el az agrárium teljesítményét értékelve a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette: mindaddig, amíg az ásványolaj ilyen alacsony árakon van, az etanolgyártás nem vesz fel olyan nagy mennyiségben kukoricát, ez pedig érezteti a hatását a lecsökkent árakon. Ez komoly bevételkiesést eredményez a hazai termelőknek is.

Az egyre szélsőségesebb időjárás, így a nyári kánikula is komoly veszteségeket okozott, és elvitte a várt kukoricatermés jelentős részét. „Ehhez öntözésfejlesztésre lenne szükség, amely nem csupán költséges, hanem sokáig is tart: az első látványos eredményeit húsz év után hozza meg” – tette hozzá az elnök.