Féket kaphat a felmelegedés
A tervek szerint ma döntöttek volna az ENSZ Párizs melletti klíma-csúcstalálkozójának (COP21) résztvevői, hogy milyen kötelezettséget vállalnak a légkör melegedésének lassítása érdekében, de csúszik a megállapodás. A Le Bourget-i megállapodás tétje sokak szerint akkora, hogy joggal beszélhetünk a Föld megmentéséről. E véleményt támasztja alá, hogy Kínában épp a rendezvény idején rendelték el a legmagasabb fokú szmogriadót, a Pekingből érkezett képek pedig szinte emberi életre már alkalmatlannak mutatták a magunk teremtette ottani világot.
Ennek ellenére a COP21 zárása előtt egy nappal még csak annyi volt biztos, hogy két táborra szakadtak a 195 ország vezetőiből és az EU képviselőiből álló résztvevők. Az egyik csoport az eredetileg megfogalmazottnál is szigorúbb intézkedések mellett tört lándzsát, a másik viszont a visszafogottabb egyezség mellett, ráadásul úgy, hogy szankciója sem lenne az egyébként kötelező érvényű megállapodás be nem tartásának.
Az alapelképzelés szerint az iparosodás kezdetéhez képest
2 Celsius-fok alatt kell tartani az átlagos felmelegedést, 2020-tól pedig évi 100 milliárd dollárnyi segítséget kell adni a fejlődő országoknak.
A megosztottság már az első naptól nyilvánvaló volt: míg egyes országok vezetői kész, ötéves és ambiciózus klímatervekkel érkeztek Le Bourget-be, másoknak csak vázlataik voltak. Ígéretes viszont, hogy a COP21-en éppen a nagyhatalmak vezetői adtak ki elkötelezettebb nyilatkozatokat, és ők javasoltak az eredetileg megcélzottnál szigorúbb vállalásokat. John Kerry amerikai külügyminiszter például azt mondta, hogy az USA megkétszerezi 2020-ra a fejlődő országoknak eddig ígért 400 millió dollárt, amellyel azok könnyebben átállhatnak megújuló energiaforrásokra.
Az utóbbi napokban a résztvevők többsége támogatta, hogy az említett, 2 Celsius-fok mellett szándékként jelenjen meg az 1,5 fok is a megállapodásban, hiszen – mint az Energiaklub helyszínről tudósító társelnöke, Bart István emlékeztet – a 2 Celsius-fokos cél igen súlyos éghajlatváltozást enged meg. „Most 1 foknál tartunk, és Szíria mezőgazdasága már összeomlott, illetve a számos csendes-óceáni szigeten haldoklik az emberek világa” – mutatott rá Bart. Sok résztvevő ragaszkodik ahhoz is, hogy kötelező érvényű egyezség szülessen, és szankcionálják betartásának elmulasztását, illetve hogy a szerződés tartalmát ötévente vizsgálják felül.
Csaták a véghajrában
Bart István szerint a megállapodás előtti véghajrában a legnagyobb csaták a finanszírozás terén várhatók. Például sok fejlődő ország garanciákat vár arra, hogy meg is kapja az ígért pénzeket. Nehéz arról is megegyezni, hogy mely országoknak mit kellene leginkább csökkenteniük. India és Kína például egyrészt fejlődőek, másrészt erősen nő a kibocsátásuk, de nem szívesen fognák vissza a gazdaságukat. A Magyar Természetvédők Szövetsége arra kértea hazai tárgyalódelegációt és a kormányt, támogassa, hogy bekerüljön a megállapodástervezetbe az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbre való utalás.
a hazai tárgyalódelegációt és a kormányt, támogassa, hogy bekerüljön a megállapodástervezetbe az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbre való utalás. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.