Itt a döntés: elkaszálta az Európai Bíróság az állami Erzsébet-utalványt

Az EU Bírósága úgy döntött: a magyar cafeteriarendszer több eleme sérti az uniós jogot.

A magyar cafeteriaszabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint hátrányosan megkülönböztetik más uniós tagállamok cégeit - mondta ki a bíróság.

A kérdés az volt: indokoltan korlátozta-e a magyar kormány a letelepedés és a vállalkozás szabadságát, amikor 2012 elején átalakította az adókedvezményeket.

Az előzetes főtanácsnoki vélemény szerint (az előzetes vélemény nem kötelező jellegű a bíróságra nézve, általában az ítélet nem sokban szokott különbözni tőle) a kabinet az Erzsébet-utalványok monopolizálásával megsértette az uniós jogot, hiszen indokolatlanul juttatta előnyhöz az ezeket forgalmazó állami társaságot. A kormányzatnak azt az érvét, hogy minderre a szociális üdültetés rendszerének kialakítása és finanszírozása miatt volt szükség, Yves Bot főtanácsnok azzal hárította el, hogy egyrészt elválik az utalványforgalmazás (mint gazdasági tevékenység) az ebből származó haszon felhasználásától. Másrészt szerinte Magyarországnak bizonyítania kellene, hogy a szociális ellátórendszert súlyos kár érné, ha nem így finanszíroznák.

 Ez alapján valószínűleg vissza kell majd engedni a kedvezményes étkezési jegyek piacára az onnan 2012-ben tulajdonképpen kiebrudalt francia cégeket, miközben az sem elképzelhetetlen, hogy ezek még kártérítést is követelhetnek majd.

A SZÉP-kártya esetében az előzetes vélemény értelmében kisebb változásokra lesz szükség, a rendszer tulajdonképpen a mai formájában élhet tovább. (Módosítás lehet, hogy – a vélemény alapján – meg kell majd engedni, hogy ne csak helyi pénzintézetek, de fióktelepek is részesei lehessenek a rendszernek, és nem szabad előírni, hogy csak részvénytársaságok forgalmazhassák a kártyát – mindez azonban csak jogi formaságnak tűnik.) Egyetlen valós korlátot kell eltörölni: nem lehet előírni, hogy a kibocsátónak minden nagyvárosban legyen ügyfélszolgálati irodája (így a kisebb bankok is eséllyel indulhatnának), miközben az igazán nagy belépési korlát fennmaradhat: továbbra is elő lehet írni, hogy a kibocsátóknak legalább ötéves együttműködése kell legyen egy önkéntes pénztárral. Vagyis: új szereplők továbbra sem léphetnek be azonnal a piacra.

Azt egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi állásfoglalása is jelzi, hogy az Erzsébet-utalványnál nagyobb visszavonulásra, míg a SZÉP-kártyák esetében apróbb engedményekre számított a mai döntés után a kormányzat. Az NGM a főtanácsnoki véleményre reagálva ugyanis arról beszélt: a SZÉP-kártya kibocsátási feltételeit az uniós joggal összhangban határozták meg, biztosították a kártyatulajdonosokat arról, hogy a pénzük nincs veszélyben, és nem igazán foglalkoztak az állásfoglalás Erzsébet-utalványt érintő részével. Nem kívántak „az indokoltnál nagyobb jelentőséget tulajdonítani” a francia főtanácsnok indítványának, amely a francia utalványforgalmazó cégek által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást követő pernek csupán egy belső, köztes dokumentuma.

A tét egyébként óriási volt, hiszen immár a két legnépszerűbb juttatásról van szó. Amikor a rendszert átalakították, a francia cégek vezették a piacot – ma már a SZÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt alkalmazzák a cégek. A Szent István Egyetem kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített, nemrég publikált felmérése szerint a cégek 32-37 százaléka fix juttatásként, 77-79 százaléka választható cafeteriaelemként alkalmazza a SZÉP-kártyát, az Erzsébet-utalványt pedig minden második társaság ad fix jutattásként, és 65 százalék kínálja fel cafeteriaelemként.