Lecsap az unió az acélra

Újabb dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Bizottság kínai acéltermékek ügyében; Cecilia Malmstroem kereskedelmi biztos szerint nem engedhetik meg, hogy a mesterségesen alacsony árú importra támaszkodó tisztességtelen verseny fenyegesse az ágazatot. Ezzel már tízre nőtt az uniós acélimportot érintő vizsgálatok száma – derül ki a közleményből –, és a bizottság csaknem 40 különféle kereskedelmi intézkedéssel védi az ágazatot. Januárban az építőiparban használt acélrudak bevitelét korlátozó intézkedéseket hoztak,  most pedig – az új eljárás bejelentésével egyidőben – a bizottság közölte, hogy büntetővámmal sújtják a Kínából és Oroszországból származó hidegen hengerelt acéltermékeket. (Kína esetében 13,8–16 százalék közti sávban lesz a vám, az orosz termékeknél pedig 19,8–26,2 százalék.)

Malmstrom a múlt hónapban Gao Hu-cseng kínai kereskedelmi miniszterhez intézett levelében sürgette, hogy hozzon intézkedéseket az acéltermelői kapacitások csökkentésére, és kilátásba helyezte, hogy Kína újabb eljárásokra számíthat, ha nem tesz semmit azok után, hogy 2015-ben 50 százalékkal nőtt az ország acélexportja, destabilizálva a világ és különösen az unió piacát.

A globális acéltermelés felét adja Kína, de a belső kereslet meredeken csökkent az utóbbi időben, párhuzamosan a gazdaság lassulásával. Peking már bejelentette, hogy a következő öt évben 150 millió tonnával tervezi csökkenteni acéltermelését, de szakértők szerint az ország túltermelése eléri az évi 340 millió tonnát.

Idén több EU-országban is forró téma lett az olcsó kínai acélexport, például az Egyesült Királyságban, ahol több acélgyártó erre hivatkozva jelentett be leépítéseket – emlékeztetett a BBC. A múlt héten a világ legnagyobb acéltermelője, a luxemburgi székhelyű ArcelorMittal Kínát tette felelőssé tavalyi brutális, 8 milliárd dollárnak megfelelő veszteségéért, amelynek nyomán állások ezreit készül megszüntetni.