Százmilliókba kerül Budapestnek a válás

Miként alakul a budapesti agglomerációs vonalakon a tarifa, hol és hogyan lehet majd megváltani a menetjegyeket, bérleteket, milyen távra lesznek érvényesek például a HÉV esetében – mindezt nem tudni. Kérdés az is, milyen lesz az utastájékoztatás ezeken a vonalakon, maradnak-e a megállók, és nem utolsósorban: miként működik majd az agglomerációs járatok forgalomirányítása. Tisztázásra vár emellett, hogy milyen gyakran járnak majd a buszok, át lehet-e szállni a „budapestiről” az agglomerációsra, vagy sem, ha igen, milyen feltétellel.

Sok szolgáltatás jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. rendszerében érhető el, így például a vidékre közlekedő autóbuszokat sok helyen bekapcsolták a Futár rendszerbe. A jövőről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a HÉV-járatokat várhatóan a MÁV fogja üzemeltetni, a buszokat pedig az állam, vélhetően a Volánbusz révén, hiszen a BKK Zrt. pályázatának nyerteseként egy ideje ez a cég nyújtja a szolgáltatást a régióban, állami forrásból beszerzett buszokkal. Az is kirajzolódni látszik, hogy a BKK járatai a főváros határig közlekednek majd. A nyitott kérdések várhatóan napirendre kerülnek a fejlesztési tárca és a főváros e témában zajló tárgyalásainak harmadik fordulóján, amelynek előkészületei folyamatban vannak, de a meghívókat még nem küldték ki – tudta meg a Világgazdaság.

Az agglomerációs járatok átszervezése mindenképpen szerteágazóbb feladat annál, mint hogy az érintettek felmondják a szerződéseket, pedig ebből sincs kevés – a BKK-tól kapott tájékoztatás szerint több mint egy tucatról van szó. A vállalat Budakeszi, Budaörs, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Remeteszőlős, Solymár, Szigetszentmiklós és Törökbálint önkormányzatával kötött támogatási szerződést, emellett hatályban van két, a BKK és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közötti szerződés, egy az autóbuszos, egy a HÉV-közlekedésre. Ezeken felül a BKK és a Volánbusz között létrejött szolgáltatási szerződés is érinti az agglomerációt – közölte lapunkkal a BKK, hozzátéve: csak a tárgyalások lezárultával tud tájékoztatást adni arról, hogy milyen pluszkiadásokat jelenthet a társaságnak, ha csak a városhatárig közlekednek a járművei. A főváros január végi közgyűlése számára készített előterjesztésből annyi kiderül, hogy a szakértői számítások alapján a Budapesten belüli szolgáltatások körülbelül 90-95 autóbusz igénybevételével megoldhatók. Ez jelenleg nem áll a BKK, illetve a BKV rendelkezésére, kérdés, milyen forrásból és mikorra tudnak ennyi buszt előteremteni. (Az említett Budapest környéki településeken a Volánbusz 2014. április közepétől 150 új buszt állított forgalomba).

Nehézséget jelent a járatok „elvágása” a városhatárnál abból a szempontból is, hogy megvannak-e ott ennek a feltételei. Az autóbuszvonalak egy részénél a járművek visszafordítása a jelenlegi hálózaton is lehetséges. Több település esetében – ilyen például Budakeszi, Gyál és Solymár – azonban el kell dönteni, hogy a visszafordításhoz a városhatáron építsenek-e ki autóbusz-fordulót, vagy a meglévő lehetőségnél forduljanak vissza.

Utasforgalmi szempontból az első megoldás kedvezőbb, de a becsült beruházási igény buszfordulónként 20-25 millió forint. Az említett buszok is több száz millió forintba kerülhetnek a fővárosnak, miközben a Volánbusznak, illetve az államnak is jelentős fejlesztéseket kell végrehajtania, hogy a rendszer a BKK infrastruktúrájáról leválasztva is üzemelhessen. Mindeközben a szolgáltatás színvonala romlani fog a mostanihoz képest – legyen szó akár az ütemességről, akár a hálózati lehetőségekről – mind az agglomerációs települések, mind az érintett fővárosi kerületek lakosai számára.