Finomítók zárhatnak be

További európai olajfinomító-kapacitások állhatnak le, holott tavaly olcsó olajból dolgoztak, a piacuk bővült, a hasznuk pedig – több év után először – nőtt. A borúlátó előrejelzést az EU minapi szakmai fórumán fogalmazták meg, mégpedig a hosszabb távon fenyegető kihívások miatt. 2008 óta Európában már napi 2 millió hordónyi finomítói kapacitást zártak be, mára napi 15 millió hordónyi maradt. Ez a globális feldolgozóképesség 16 százaléka, amit pedig bezártak, az tizenkétszer nagyobb a Mol százhalombattai Dunai Finomítójának teljesítményénél.

"Több probléma is van. Az európai finomítók kisebbek, régebbiek, így kevésbé hatékonyak, mint a náluk modernebb közel-keleti létesítmények. E tevékenység energiaigényes, ami Európában ötször akkora költséget jelent, mint a Közel-Keleten. Az európai kiadásokat a szigorú környezetvédelmi elvárások is növelik, ráadásul a szén-dioxid-kvótakereskedelem közelgő szigorodása újabb terhet róhat a kontinens finomítóira” – magyarázta a Világgazdaságnak Barta Judit, a GKI energiakutató igazgatója. Igaz – mint hozzátette –, környezetvédelmi szempontból a Mol szlovákiai és magyarországi létesítménye is az európai élbolyban található.

Kedvezőtlen az is, hogy az előrejelzések szerint az idén nemigen bővül a tavalyi ütemben a földrész üzemanyag-kereslete, miközben Ázsiában és a Közel-Keleten új finomítók is épülnek. Ezek a mostaniaknál nagyobbak és nyilván jobb hatásfokúak lesznek. Az európai feldolgozók talán továbbra is exportálhatnak benzint az USA keleti partjaira.

Barta Judit szerint az uniós fórum a súlyához képest kevéssé foglalkozott a vegyipari termelés alakulásával, pedig az olcsó olaj ezt az iparágat is segítette, a feldolgozott kőolaj egyre kisebb hányadából állítanak elő ugyanis üzemanyagot.

A fórumon a Platts összefoglalója szerint elhangzott, hogy a bezárásokban szerepet játszó szigorú környezetvédelmi előírások eredménye kétes értékű. Igaz, hogy csökkent a környezetterhelés és a szén-dioxid-kibocsátás is, de – mint Elisabetta Gardini, az Európai Parlament képviselője rámutatott – a leállított finomítók helyett máshol újakat helyeztek üzembe. Aláássa az európai feldolgozók gazdaságosságát az is, hogy nő a rivális cégek bio- és alternatív-üzemanyag-értékesítése.

A Mol feldolgozás és kereskedelem üzletága számára 2015 rekordév volt: a társaság olajfinomítása 2015-ben 10 százalékkal, petrolkémiai termelése 15 százalékkal bővült. Ráadásul a terület EBITDA-ja 2011 és 2015 között 500 millió dollárral nőtt, a 2017-re kitűzött cél további 350 milliós hatékonyságjavulás. A Mol downstream üzletágának vezetője, Horváth Ferenc az idén már nem számít a tavalyihoz hasonló finomítói haszonra, de a működési környezetet „támogatónak” várja, főleg mert minapi nyilatkozata alapján – a régióban 5 százalékos keresletbővülés várható. Viszont a Mol horvátországi finomítóérdekeltsége tavaly a jó működési környezetben is úgy teljesített, hogy az „strukturális kérdéseket vet fel”. A Mol tavaly elindította tiszaújvárosi butadiénüzemét, ugyanott japán partnerével műgumigyártásba fogna, szlovákiai cége pedig a napokban látott hozzá a kis sűrűségű polietilén (LDPE) előállításához.

Irán újra szállít olajat Európába

Négy év óta először érkezett iráni olajszállító hajó Európába: a Monte Toledo a spanyolországi Algeciras közelében levő kikötőbe futott be vasárnap egymillió hordós szállítmánnyal, amit el is kezdtek kiszállítani az Espanola de Petroleos finomítójába – számolt be a Bloomberg. Az iráni olajexport azután indulhatott újra Európába, hogy januárban feloldották az ország nukleáris programja miatt 2012-ben bevezetett nemzetközi szankciókat. (VG)