Kifehéredhet az Airbnb

Januárban 8100 magyarországi lakáskiadó szerepelt az Airbnb közösségi szállásmegosztó portálon, míg egy évvel korábban még csak 4800, ami mintegy 70 százalékos növekedésnek felel meg – derült ki a 2011-ben San Franciscóban startolt cég lapunknak küldött válaszaiból. „A növekvő népszerűség érthető, hiszen az airbnb-zéssel a hosszú távú lakáskiadáshoz képest mintegy másfélszeres profithoz lehet jutni, feltéve, hogy a lakás jó helyen van, például Budapesten a Nagykörúton belül, illetve ha nagyobb lakásról van szó, amely két-három embernél többnek is kiadható” – mondta a Világgazdaságnak Váradi Máté, az Airbnb-házigazdáknak teljes körű ügyintézést kínáló Hostie alapítója.

Pedig a Hostie a számításába már belekalkulálta a saját, a szállásdíjbevételre vetítve 20-25 százalékos jutalékát is, vagyis ennyivel is több bevételt remélhet egy olyan házigazda, aki maga intézi a lakáskiadással járó ügyeket. Egy szépen felújított, nagyobb belvárosi lakás esetében a tulajdonosok tetemes ráfordításukat kevésbé tudják érvényesíteni a hosszú távú albérleti díjakban, mint az Airbnb-n keresztül – teszi hozzá Váradi Máté. A 40 négyzetméter körüli és az alatti lakásoknál már kisebb a különbség a rövid és a hosszú távú kiadás között. A VI. kerületi, 50 négyzetméteres lakását az Airbnb-n keresztül kiadó Szalai Szilvia például nem is annyira a nem sokkal nagyobb bevétel miatt választotta a közösségi szállásmegosztót, hanem mert úgy érzi, kevésbé használódik el a lakása, mint ha hosszú távú albérlője lenne. Az elsősorban a turisztikai szezonban pörgő airbnb-s lakáskiadásért ugyanis rövidebb időszakokért kap magasabb szállásdíjat (arról nem is beszélve, hogy közben sok külföldivel is megismerkedhet).

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az airbnb-zéstől nem veszi el a kedvet, sőt sokak számára még előnyösebb adózási formát is kínál az az egyelőre csak a sajtóban megszellőztetett kormányzati terv, hogy jövőre 1500 forint négyzetméterenkénti éves átalányadót kell fizetniük – a szállásdíjbevételtől függetlenül – azoknak, akik szálláskiadás céljából hasznosítják ingatlanjukat. „Az a nagy kérdés, hogy a jelenleg az önkormányzatoknak fizetett adófajtákat is kiváltja-e az új egyszerűsített közteher” – mondja Váradi Máté. A házigazdáknak építményadót kell fizetni az önkormányzatoknak, ez Budapest belső kerületeiben körübelül évi 1800 forint négyzetméterenként, valamint a szállásdíjbevétel 4 százalékát kitevő idegenforgalmi adót. Ha ezek megmaradnak, akkor a mai legegyszerűbb és legkedvezőbb adózási verziónál pár tízezer forinttal többe kerülhet az új átalányadó.

Jelenleg ugyanis a csak egy lakást kiadó magánszemélyeknek szobánként évi 32 ezer forint személyi jövedelemadót és 6400 forint egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük. A több lakással üzletelők nem választhatnak átalányadózást, jövőre viszont ez három lakásig igénybe vehető lenne.

Márpedig az „üzletszerűen” airbnb-zők száma egyre nagyobb, a trend már a fővárosi ingatlanpiacra is érezhetően hatással van. Így valószínűleg az új adó segíthet a rövid távú lakáskiadás kifehérítésében is, hiszen becslések szerint csupán az airbnb-s házigazdák fele adózik, annak ellenére, hogy tavaly óta az adóhatóság fokozott figyelemmel kíséri a tevékenységet.