Svédország a következő években tíz új atomreaktort is építene, a beruházásokra az elöregedő atomblokkok pótlása miatt lenne szükség – írja a Financial Times. A svéd parlament pártjai megállapodtak a fejlesztés támogatásáról. Jelenleg a svéd áramigény 40 százalékát elégítik ki atomenergiával, ám nem sokáig, hiszen az ország kilenc reaktorából a négy legrégebbit az évtized végéig le kell állítani.
Bár az eredeti svéd elképzelés szerint az ország 2040-től kizárólag megújuló forrásból jutna energiához, a fenti egyezség értelmében mégsem hagynak fel a nukleáris áramtermeléssel. Sőt a szerződést jegyző pártok arról is egyezségre jutottak, hogy jövő évtől kivezetik az atomerőművek adóját. Ez a World Nuclear Association honlapja szerint kilowattóránként mintegy 0,75 eurócent (23 forint). Ez nagy összegnek számít, ha azt vesszük, hogy eléri a létesítmények üzemi költségének a egyharmadát is. Az adó miatt a legnagyobb svédországi energiacég, a Vattenfall már azzal fenyegetőzött, hogy 2020-ig az ország megmaradó hat reaktorát is leállítja.
Még nem tudni, hogy a svédek milyen technológiát választanának, de a brit lap emlékeztet a francia technológiát favorizáló projektek akadozására: a franciaországi Flamanville és a finnországi Olkiluoto 3 költségei alaposan elszaladtak, kivitelezésük csúszik. A Nagy-Britanniában tervezett atomerőműhöz pedig hozzá sem mertek fogni, mert félő, hogy nem térül meg. A szintén finn Fennovoima viszont két éve orosz lóra tett. Projektje – közlése szerint – a napokban kapta meg a környezetvédelmi engedélyt.
A svéd kapacitáspótlásról olyan időszakban határoztak, amikor a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset miatt egyes országok elfordultak a nukleáris energiától, a mellette kitartók pedig megsokszorozták biztonsági és baleset-megelőző intézkedéseiket, ráfordításaikat. Igaz, az atomenergia ellen forduló Olaszországnak egyébként sem voltak atomerőművei, de Németország – amely elhatározta, hogy 2022-ig leállítja a rektorait – sem rendelkezett újabb nukleáris tervekkel.
Tavaly tíz új atomreaktort helyeztek üzembe a világon, a legtöbbet az elmúlt negyedszázad során. Jelenleg 444 atomreaktor működik a világ harminc országában, és további 65 épül, kétharmaduk – gőzerővel – Ázsiában. Eddig 157 atomerőmű végleges leállításáról döntöttek, többségüknél már zajlik az üzemen kívül helyezés.
Kártérítés jár Belenéért
A genfi döntőbíróság határozata szerint Bulgária köteles megtéríteni az orosz Roszatomnak a Belenében leállított atomerőmű-építéssel kapcsolatban felmerült költségeit. A Roszatom egykori leányvállalata, az Atomsztrojekszport 2006-ban nyerte meg a két, egyenként ezer megawattos blokkra kiírt tendert, de a beruházást a 2009-ben hatalomra került bolgár kormány befagyasztotta, majd módosította, 2012-ben pedig végleg leállította.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.