Nekünk is fájna a Brexit

Súlyos csapás lenne Kelet-Közép-Európa gazdaságának, ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból. A legrosszabbul Csehország és Magyarország járna, hiszen a régióból ez a két ország kereskedik a legtöbbet Angliával a Morgan Stanley kutatása szerint, ezért a GDP-növekedést érdemben visszavetné a Brexit. A legrosszabb pedig nem is idén, hanem jövőre jön, amikor az országok nagy részében eltűnne a gazdasági növekedés egy része.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a gazdasági növekedést 0,3-0,4 százalékkal vetné vissza hazánkban a britek kilépése, a londoni elemzők azonban úgy vélik, ennél nagyobb áldozattal járna. A Morgan Stanley alapforgatókönyve nagyobb visszaeséssel kalkulál, rossz esetben a GDP-növekedés nagy részét leradírozhatja jövőre a Brexit.

Nem is közvetlenül a brit kereskedelmi kapcsolatok gyengülésének lenne kifejezetten negatív hatása az országra, hanem annak, hogy Magyarország rendkívül nyitott gazdaság. Miután az euróövezet gazdasági növekedését 2017 végéig 0,7 százalékponttal visszavethetné a Brexit, így a hazai exportkilátások nagymértékben romlanának. (Magyarországnak a GDP arányában 2,5 százalékos kereskedelmi többlete van Angliával szemben, ami a második legnagyobb a térségben.)

A felzárkózó EU-országokat ráadásul az is sújtaná, hogy minden bizonnyal kevesebb uniós forrás érkezne be az országokba. Erre a kockázatra a napokban Varga Mihály is felhívta a figyelmet. Úgy vélte, a britek kilépése érintheti a támogatási politikát is. Mivel Nagy-Britannia a második legnagyobb nettó befizetője az EU-s költségvetésnek – 2012 és 2014 között 9 milliárd eurót fizettek be –, így a Morgan Stanley szerint ez a forrás hiányozna a támogatások haszonélvezőitől.

A legtöbb elemző nem számol azzal, hogy a Brexit miatt válságba kerülne az európai gazdaság, ugyanakkor a felzárkózók növekedését nagyban rontaná, ha az EU-források nem érkeznének olyan ütemben az országokba, mint ahogy most várják (s az elfogadott uniós költségvetésben szerepel). Az Erste Bank összesítése szerint Lengyelország a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban 86 milliárd eurós EU-támogatást kap – a legtöbbet a régióban –, Románia pedig csaknem 31 milliárdot. A KKE-országok közül a sorban a harmadik Magyarország, 25 milliárddal, de GDP-arányosan ez 5,6 százalékot tesz ki. Ezzel magasan veri az összes országot: Bulgáriában és Litvániában is „csak” a GDP 4,5 százalékát teszik ki az uniótól származó bevételek. Ezt követően Lengyelország és Lettország következik 3,5 százalékkal. Ezt az öt országot érintené a legrosszabbul, ha a britek befizetései kiesnének.

IMF: már jövőre recesszióba kerülhetne a brit gazdaság

Az IMF szerint a brit gazdaság már jövőre recesszióba kerülhet, és hosszú távon is súlyos veszteségeket szenvedhet, ha a többség a kilépésre szavaz. A nemzetközi pénzügyi szervezet több forgatókönyvet is tartalmazó elemzése szerint a kilépés esetén rosszabb esetben a brit GDP 2017-ben 0,8 százalékkal csökkenne a befektetői és a fogyasztói bizonytalanságok miatt. Az IMF hosszabb időtávra két forgatókönyvet dolgozott ki. Az első – „korlátozottan” negatívnak nevezett – változat azzal számol, hogy a kilépés után Nagy-Britanniának sikerül olyan kereskedelmi kapcsolatrendszert kiépítenie az EU-val, mint amilyen jelenleg is létezik Norvégia és az EU között: a brit GDP-érték 2019-re ebben az esetben is 1,5 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként elérhetne. A kedvezőtlen forgatókönyv szerint a kilépést elhúzódó tárgyalássorozat követi, és végül Nagy-Britanniának nem sikerül megállapodást elérnie az EU-val, hanem csak a WTO általános szabályrendszere alapján folytatódik a kereskedelem, ami egyebek mellett vámakadályokat jelentene az EU-piacra irányuló brit export előtt. A tanulmány szerint ebben az esetben a brit GDP 5,5 százalékkal maradna el 2019-ben a további EU-tagságot feltételező alapeseti prognózistól.