Az első félévben a vidéki szállodásokra irigykedhettek a budapestiek, és nem fordítva. Január és június között a fővároson kívüli hotelekben a külföldi turisták 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, a budapestiekben viszont csak 0,5 százalékos volt a növekedés – derült ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elemzéséből. Ez a trend azért is érdekes, mert az elmúlt években Budapestre koncentrálódott a külföldi turistaforgalom, vidéken legfeljebb stagnálni tudott évről évre: a turisztikai rekordévnek számító 2015-ben is csak a 2000-es szinten maradt a külföldiek száma. Még a Budapest utáni legjelentősebb turisztikai régiónak számító Balaton is sokat veszített nemzetközi vonzerejéből az elmúlt évtizedben: 2000-ben a szállodai vendégéjszakák 64,5 százaléka még külföldi volt a tó környékén, ám részarányuk 2015-re 33,6 százalékra csökkent.
Az első félévben tapasztalható trendforduló mögött az húzódik meg, hogy a szomszédos vagy közeli országokból – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Ukrajna – egyre többen látogatják vidéki gyógy- és üdülőhelyeinket. Ez részben ellensúlyozni tudja az olyan hagyományos beutazópiacok csökkenését vagy stagnálását, mint például Oroszország, Németország és Ausztria. Egyharmados a növekedés Ukrajna felől, dacára az orosz–ukrán konfliktus folytatódásának. A vidéki szállodákban az első félévben 9,8 százalékkal emelkedett a külföldi vendégéjszakák száma, nagyobb mértékben, mint a hagyományosan erős belföldi, amely 8,3 százalékkal bővült. A balatoni vendégéjszakák száma átlagon felül, 13,7 százalékkal nőtt, amelyben nagy szerepe volt a romániai, a szlovákiai és a cseh turisták forgalmának különösen erős növekedésének.
A vidéki szállodák malmára hajtotta a vizet az erősödő belföldi turistaforgalom is: az első félévben 8,5 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a hazai vendégek országszerte, vagyis a hazai kereslet több mint a duplájával növekedett, mint a külföldi. „A belföldi keresletet felfelé hajtja a lakosság növekvő vásárlóereje, valamint a terrorveszély szélesedése és növekedése is” – magyarázta lapunknak Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke. A SZÉP-kártya is növeli a vendégforgalmat: a KSH szerint az első hat hónapban a SZÉP-kártya forgalma 7,6 százalékkal 6,6 milliárdra nőtt, ami a magyar hotelek 29 milliárdos belföldi forgalmának 23 százalékát tette ki.
Több mint százezren hiányoznak
A javuló forgalom ellenére a hotelek túlnyomó többségének – főleg a fővárosi és vidéki, úgynevezett „full service” hotelek – jövedelemtermelő képessége gyenge, messze elmarad attól, hogy azok fenntarthatóan tudjanak működni – mondta Niklai Ákos. Ennek következménye, hogy általában nem tudják megtartani a munkaerőt – különösen a képzett, idegen nyelveket beszélő szakembereket –, de ma már a segédszemélyzetet sem. Becslések szerint az ágazat el tudna helyezni több mint százezer szakképzett munkavállalót is – hangsúlyozta. A romló munkaerőhelyzet ma már nemcsak negatívan hat a vendéglátás és szállodaipar szolgáltatásainak színvonalára, hanem az ágazatban működő vállalkozások működőképességét is veszélyezteti. Emellett a hotelek nem képesek elvégezni a folyamatos fejlesztéseket, számos esetben az állagmegóvásra sem tudnak eleget fordítani. Niklai szerint a versenyképesség javítása érdekében elengedhetetlen az adórendszer változtatása, különösen a szobakiadási áfa, valamint a bérekre rakódó járulékterhek csökkentése, illetve a szomszédos vagy más európai országokból érkező munkavállalók alkalmazásának elősegítése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.