Újabb uniós vizsgálat az online szálláspiacon

Január 15-ig várja az európai, köztük a magyar szállodák válaszait az Európai Bizottság (EB) az on­line foglalási platformokkal kapcsolatban feltett kérdéseire. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a honlapján keresztül buzdítja a tagjait, hogy minél többen válaszoljanak a kérdésekre, amelyek közül mintegy két tucat részletesen kifaggatja a szállásadó cégeket az online szállásközvetítők magatartásáról, üzleti gyakorlatáról. Nemcsak a szállodák életében betöltött szerepük súlyára, szerződési feltételeikre, díjszabásukra kíváncsi az EB, hanem arra is, milyen vitás kérdések, problémák merültek fel velük kapcsolatban, és azokat hogyan tudták rendezni.

Az EB az uniós digitális piacstratégia keretében készít tanulmányt azzal a céllal, hogy megismerje az online foglalási platformok és a szállodák közötti kapcsolatokat. A magyar és az európai versenyhivatalok már évek óta figyelik a piacot, de egyelőre még nem léptek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly júniusban ugyan piaci beavatkozás nélkül lezárt egy többéves vizsgálatot a témában, de azt megállapította, hogy korlátozott a verseny az online szállásközvetítők között. (Utóbbi különösen igaz a nagyon koncentrált magyar piacra, ahol a Szallas.hu dominál.) A GVH egy­előre azért nem intézkedett, mert a verseny szempontjából 2015-ben lényegesnek ígérkező változások történtek a magyar és az európai piacon egyaránt. Utóbbiak hatására tavaly júliusban vissza is tértek a verseny őrei egy 9 uniós tagállamban folyó versenyhivatali vizsgálat keretében, amikor 758 magyar szálláshely kapott online kérdőívet a témában a GVH-tól.

Az EB és a versenyhivatalok lényegében arra kíváncsiak, hogy 2015 óta fokozódott-e a piaci verseny, azóta ugyanis módosították a szerződéseket, így a szálláshelyeknek már csak azt kell vállalniuk, hogy a saját weboldalukon nem szerepeltetnek kedvezőbb árakat, amit az adott szállásközvetítőnek felajánlanak. Korábban lényegében sehol máshol sem adhattak engedményt (például e-mailen, telefonon, személyesen, más szállásközvetítőnek) a szállásadók. Így ugyan az online szállásközvetítők megjelenésével átláthatóbbá vált a szálláspiac, nőtt a kapacitáskihasználtság, ám érdemi árverseny nem tudott kialakulni. A szálláshelyek árai lényegében azonosak voltak minden értékesítési csatornán az ágazati vizsgálat által érintett időszak első felében – állapította meg például a GVH.

A HOTREC, a Szállodák és Vendéglátóhelyek Európai Szövetsége szerint a tagjaik többsége egyelőre nem tapasztalja, hogy erősödött volna a verseny, és nem csökkentek a jutalékok sem. Nehezményezik, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a szállodák függősége az online szobafoglalási portáloktól. A HOTREC tavaly tavasszal 24 ország több mint kétezer szállodájában végzett felmérése szerint a szállodai közvetlen foglalások részaránya a 2013-as 59,4 százalékról 2015-ben 55,2 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban az online foglalási portálok részesedése 19,3 százalékról 22,3 százalékra nőtt. Az online foglalási portálok európai piacát lényegében két nagy szereplő (Booking.com, Expedia) uralja, amelyek piaci részesedése összesen 92 százalék. Így az online foglalási oldalak piacán levő mintegy 200 ezer hotel – melyek 75 százaléka a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalat kategóriájába tartozik – van az egyik oldalon, s jelenleg a két domináns portál a másik oldalon. A kisebb, 50 szoba alatti szállodák függősége erősebb, mint a nagyoké.