Szemfényvesztő módon árazott új lakások

Tavaly nyáron szerepelt az utolsó 15 millió forintnál olcsóbb lakás az egyik legnagyobb hazai lakóingatlan-fejlesztő cég, a Metrodom kínálatában, mégpedig egy 24 négyzetméteres lakás. Ez azért érdekes, mert az új lakások esetében eddig az értékhatárig nem kell a jogszabály szerint vagyonszerzési illetéket fizetni.

Ma már a kevésbé értékes településeken épülő legkisebb lakások ára is 16–18 millió forint között mozog. Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója a Világgazdaság kérdésére rámutatott: a vagyonszerzési illetékmentesség határa az elszabadult újlakás-piaci árak dacára 15 millió forint maradt (az afölötti rész adózik 4 százalékkal, majd 30 millió forint fölött eltűnik a kedvezmény), a fejlesztők pedig minden eszközzel igyekeznek látszólag alacsonyan tartani az árakat. Ez viszont nem azt jelenti, hogy magukra vállalják a kötelező költségeket, hanem azt, hogy van, aki külön számlázza az egyes tételeket, és ezek között megjelentek új költségek is.

Az egyik ilyen a regisztrációs díj, ami a foglalónál kevesebb, viszont nem kell duplán visszaadni, ha az ügylet meghiúsul, például a vevő előnytelennek találja az adásvételi szerződésben foglaltakat. A díj a befizetőt kvázi foglalásra jogosítja egy még csak tervezett vagy épülőfélben lévő lakóházban, másra az esetek többségében nem – mutatott rá az árképzési politika egyik vitatott eszközére a Metrodom szakembere. A vevőt nyíltan vagy burkoltan terhelő járulékos költségek körébe tartozik a közműfejlesztési hozzájárulás és a közműóradíj, amit a vevővel fizettethetnek meg, bár e költség a beruházót terheli, hiszen enélkül nem adható át a lakás. De külön szerepeltetve hasznosabb, mert a vételár néhány százezer forinttal kevesebbnek tűnik.

A jó ideje változatlan visszterhes ingatlanátruházási illetékszabályok egyelőre nem követték az újlakás-piaci trendeket, noha a négyzetméterárak ma már a kivitelezés szintjén meghaladják a 300-350 ezer forintot – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Meglepőnek tartja a trendet, hogy eltűnnek a kínálatból az előző lakáspiaci felfutás sztárjai, a minigarzonok és a 30-35 négyzetméteres kislakások. Az aktuális ingatlanpiaci kínálatban 40 négyzetméterre emelkedett a tipikus alsó mérethatár, az alatt elvétve lehet ingatlant találni. A lakáshotelnek épülő belvárosi építkezéseken viszont 30-60 százalék a 40 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások aránya.

A CSOK-os vásárlókra építő fejlesztőknek úgy tűnik, a garzonnak nincs tömegpiaca már vidéken sem. Ott az alacsonyabb árak miatt az illetékkedvezmény – amellyel maximum 740 ezer forintot lehet megspórolni – számít nagyobb vonzerőnek.

Ingatlanátruházási illeték

Az új lakás 15 millió forintig illetékmentes, a 15–30 millió forint közötti rész után 4 százalékos illetéket kell fizetni. A 30 millió forintnál drágább új ingatlan árából már nem lehet levonni a 15 millió forintot, a teljes vételárat terheli a 4 százalékos illetékfizetési kötelezettség, a kedvezményre jogosító tételeket (például egy éven belül eladott lakás értékét) azonban le lehet vonni.