A vágásszám mutatja a piac fehéredését

Január 1-jétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének áfakulcsa. A változás nem jelent olyan mértékű könnyebbséget a termékpálya szereplőinek, mint négy éve az élő és félsertés, majd két évvel később a sertéstőkehús áfájának csökkentése, hiszen súlya jóval kisebb a feldolgozásban és a fogyasztásban is. A KSH adatai szerint a belsőségek – amelybe nem csak a sertés idesorolható részeit számítják bele – csupán 0,13 százalékos súlyt képviselnek a fogyasztásban, miközben a kenyér például 1,35, az élelmiszerek pedig összesen 23,25 százalékot. Egy kis vágóhíd üzemeltetője azt mondta a Világgazdaságnak, hogy a belsőség értékesítése sokszor bizonytalan, és disznónként legfeljebb ezer forint bevételt biztosít. Neki többet jelentene, ha a szarvasmarhánál is továbbvinné a kormány az áfacsökkentést, mert míg ott például az élő vagy a negyedelt marhára kedvezményes az adókulcs, a bontott húsra már nem.

Az áfacsökkentés célja a feketegazdaság visszaszorítása, ezzel a legálisan működő hazai vállalkozások versenyhelyzetének javítása, az érintett termékek forgalmának növelése, egyben a lakossági terhek csökkentése – foglalta össze a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az elmúlt évek élelmiszeráfa-csökkentései a köztestület szerint a várakozásnak megfelelő eredményeket hoztak. Több esetben mentőövet dobtak az adott ágazatnak, a baromfinál a madárinfluenza okozta krízisből való gyorsabb felállást, a sertésnél pedig a piaci válság túlélését és a fogyasztói árak elszabadulásának megakadályozását is jelentette az adómérséklés.

A NAK számításai szerint, ha valamennyi élelmiszernél 5 százalékos áfa lépne életbe, az az első körben majdnem 240 milliárd forint bevételkiesést okozna a költségvetés számára. Ez pedig nagyságrendileg annak felel meg, mintha a 27 százalékos áfakulcsot egységesen

1 százalékkal mérsékelnék. E szám viszont nem tartalmazza azt az összeget, melyet a piacfehéredés, illetve a fogyasztásnövekedés hozna, ami megfelezné a költségvetési igényt, közelítőleg 150 milliárd forintra. A büdzsé teherbíró képessége miatt a NAK az ütemezett csökkentésre tett javaslatot, kezdetnek olyan ágazatokban, ahol az adómérséklés a feketegazdaság visszaszorulását, illetve a versenyképesség növekedését hozhatta magával. Ezért kezdődött a folyamat az állattartó termékpályákon, kiemelten a sertéságazatban – közölték a NAK szakértői.

Itt ugyanis az EU-átlagnál több mint kétszer magasabb volt az áfakulcs, így az ágazat a külföldről beáramló sertéshústermékekkel a feketegazdaság és -kereskedelem melegágya lett; ennek mértékét akkor 40 százalék körülire tették. Az élő sertés és félsertés áfakulcsmérséklésének hatására tisztult az élő állatok piaca, egyértelműek a fehéredés jelei. Az elmúlt négy évben tudniillik a hivatalos statisztikában megjelenő éves sertésvágásszám több mint 25 százalékkal növekedett, miközben az állomány gyakorlatilag stagnált, és a külkereskedelmi forgalom sem változott érdemben. A szakértők szerint ezzel a transzparens – és így feltételezhetően adózó – csatornákra került a levágott sertések közel harmada, amelyek korábban a szürkegazdaság keretei között kerültek a fogyasztókhoz.

Áfacsökkentés-történet

2014. január 1-jétől: élő és félsertés

2015. január 1-jétől: élő és vágott szarvasmarha, juh és kecske

2016. január 1-jétől: sertéstőkehús

2017. január 1-jétől: baromfihús és tojás, valamint a friss (nem UHT, nem ESL) tej

2018. január 1-jétől: étkezési és telepítési célú hal, sertésbelsőségek