Nem tartanak a vizsgálattól a piacon

Gyengíthette a Magyar Telekom piacán a befektetők bizalmát, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot tartott a társaság székhelyén. A GVH a Telenor Magyarország Zrt.-hez is kiszállt, mert a hivatal gyanúja szerint a két távközlési cég egyeztethetett a piac felosztásáról és az ajánlatokról a 2014-es, 800 meghertzes tender kapcsán. A Magyar Telekom és a Telenor is azt közölte, hogy mindenben együttműködik a hatóságokkal.

„Egy esetleges majdani bírságtól függ, hogy ennek lehet-e bármilyen nagyobb árfolyamhatása. Nyilván valamennyire benne van a pénteki mínuszban a hír hatása, de az ártatlanság vélelmét fenntartva erről még fölösleges találgatni. Az eljárás alapból hat hónapig tart, de azt a GVH kétszer is meghosszabbíthatja újabb hat-hat hónappal. Összesen tehát másfél évig is elhúzódhat a vizsgálat” – mutatott rá Tunkli Dániel, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője.

Fontos, hogy a Magyar Telekom minden vádat tagad, és együttműködik a GVH-val, így azt feltételezzük, hogy semmilyen összejátszás nem történt. Nemzetközi összehasonlításban egyébként sem volt olcsó a vitatott tender, tehát ez alapján sem valószínűsíthető, hogy a piaci szereplők egyeztettek volna

– mondta Nagy András. Az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint egy esetleges büntetésnél nagyon egyszerű a számítás a Magyar Telekomnál, ugyanis egy 1 milliárd forintos büntetés 1 forintos negatív árfolyamhatást jelentene.

„Igazából még teljesen fölösleges ilyen korai szakaszban számolgatni, egy ekkora cégnél kvázi a normális üzletmenet része, hogy bizonyos időközönként vizsgálódik a hatóság. A Telekom büntetése legutóbb 700 millió forint volt, azaz még az 1 forintos árfolyamhatást sem érte el. A GVH által eddig valaha kiszabott legnagyobb bírság 9 milliárd forint körüli összeget tett ki, ez a bankszektort, de ott is több szereplőt érintett – tette hozzá Nagy András. – Az eredményre most azért nem lehet hatással a vizsgálat, mert nem fognak rá céltartalékot képezni. Az csak abban az esetben lenne szükséges, ha valószínűsíthető veszteség keletkezne a vizsgálat végén, de a Magyar Telekom határozottan kijelentette, hogy nem egyeztetett a versenytársakkal.”

A Magyar Telekom árfolyamának pénteki 6 forintos csökkenésében a vizsgálat híre mellett az játszhatott hangsúlyosabb szerepet, hogy az európai és a magyar hosszú hozamok is emelkedtek. Ez egy olyan osztalékpapírnak, mint a Magyar Telekom, nem jó. A hosszú hozam megugrását a piacon a kedvező gazdasági környezetben megemelkedő inflációs várakozásokkal magyarázták. Ehhez hozzájárult, hogy az Euró­pai Központi Bank eszközvásárlásának leállításáról is egyre több a spekuláció, ez szintén hozamemelő hatású.

A piacon azt csak véletlennek tartják, hogy a GVH nem sokkal azután indított vizsgálatot, hogy újra felmerült egy állami távközlési cég elindítása, illetve egyre több pletyka került felszínre a Telenor régiós cégeinek eladásáról. A norvég társaság egyébként már a vizsgálat megkezdése után, pénteken jelentette be hivatalosan, hogy érdeklődnek a régiós érdekeltségei iránt. A magyar, a bolgár, a montenegrói és a szerb mobilszolgáltatásokról a cég 2018 első negyedévében dönthet, a vevő egy befektetési társaság lehet, és egyben venné meg a négy leánycéget. A Telenor árfolyama pénteken 0,6 százalékkal emelkedett az oslói tőzsdén.

A Telekom és a Telenor együttműködése

A Magyar Telekom 2014 szeptemberében egy csomagban, 800, 900 és 2600 megahertzes sávon 33,225 milliárd forintért frekvenciahasználati jogosultságot nyert. A következő hónapban, az engedélyek átvétele után, 450 új bázisállomás bekapcsolásával 54 százalékról 73 százalékra ugrott a 4G lakossági kültéri lefedettsége. A Telenorral kötött, a 800 megaher­tzes frekvenciatartományt érintő 4G-hálózat-megosztási megállapodást 2015 elején jelentették be. Ez a fővárost kivéve Magyarország teljes területét érintette. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország 2015 végéig Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában épített ki 800-800 bázisállomást. A lakossági lefedettség nagyjából 97 százalékra nőtt. A frekvencia-haszonbérleti megállapodást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően jóváhagyta. | VG