Százmilliárdot spórol az FGSZ

Megspórol magának egy körülbelül százmilliárd forintos kiadást az FGSZ Földgázszállító Zrt. azzal, hogy megvásárolta a Magyar Gáztranzit Zrt.-t (MGT), amely a fennállása alatt képtelen volt árbevételt termelni az alaptevékenységével – tudta meg a Világgazdaság. Az MGT bekebelezése ugyanis pontosan beleillik a vevő stratégiájába. Az FGSZ az MGT-vel megszerzett, Vecséstől a magyar–szlovák határig tartó, 91 kilométer hosszú csövén tudja majd Szlovákián át Európa egyes részeibe – például az ausztriai baumgarteni gázközpontba – eljuttatni a dél felől érkező gázt. Ennek köszönhetően az elmúlt 50 évet követően új forrásból és új útvonalon is hozzáférhet földgázhoz. Ez felértékeli a magyar–román határkeresztező kapacitást is.

Az új szállítási útvonal kiépítése azért ígéri az említett, hatalmas megtakarítást, mert az FGSZ egyúttal letehet – úgy tudjuk, le is tett – egy másik, ennél sokkal drágább, de szintén az Európába történő gázszállítást célzó nagy tervéről. Ez a Városföld–Ercsi vezeték kibővítése és egy új Ercsi–Győr vezeték lefektetése lett volna, amelynek a költségeit a Világgazdaság korábbi cikke szerint mintegy 100 milliárd forintra kalkulálták. Erre azonban már nincs szüksége az FGSZ-nek, mert az érintett tranzitot sokkal olcsóbban is megoldhatja a romániai és a szlovákiai határpontok közötti szállítással.

Fejlesztenie persze ehhez is kell. A magyar–szlovák összeköttetésen Magyarország felé évi 4,4 milliárd köbméter gáz érkezhet, Szlovákia felé pedig évi 1,75 milliárd köbméter továbbítható. Úgy tudjuk, a társaság mindkét lehetséges mennyiséget fel kívánja emelni évi 5,2 milliárdra. (Az FGSZ tízéves gördülő fejlesztési tervének legújabb frissítése már elkészült, elbírálása folyik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalban.)

Mivel az Európába továbbítandó földgáz elsősorban Románia fekete-tengeri lelőhelyéről származna, az FGSZ fejleszteni kívánja a szállítást segítő csanádpalotai kompresszorállomását is. Csanádpalotára (még egy korábbi döntése alapján) 2019-ig két kompresszort költöztet át Hajdúszoboszlóról. Ezután 2022-ig – az import várható beindulásáig – áttelepít egy harmadikat is, de azzal azért megvárja, hogy az Exxon–OMV konzorcium meghozza a végső beruházási döntést a fekete-tengeri gáztermeléséről. Az FGSZ a maga részéről már felmérte a várható piaci igényeket. A múlt év végén sikerrel zárult a kapacitásaukciója (Open Season), amelyen a rendszerhasználók összesen mintegy évi 4 milliárd köbméternyi magyar–román határkeresztező kapacitást foglaltak le.

Korábban igen ígéretesnek tűnt a Magyarországon keresztüli észak–dél irányú gázszállítás is, a szlová­kiai és a lengyelországi rendszer-üzemeltető hozzáfogott az országaik közötti határkeresztező kapacitás kiépítéséhez. Az azon történő szállítás lehetőségének megteremtése később hatással lehet a hazai gázpiacra, de a jelenlegi adottságok nem túl vonzók. Most ugyanis észak felől csak a vezetékesnél drágább cseppfolyós gázhoz (LNG) férhetnénk hozzá, és a szállítás is valószínűleg többe kerülne. A folyosó déli végére tervezett, Krk szigeti LNG-fogadó állomás pedig még meg sem épült, csak az előkészítés zajlik.

A Horvátország felőli importnak határkapacitás-korlátai is vannak, de nem a magyar oldalon. A maga részét a magyar oldalon az FGSZ már évek óta elvégezte, a horvát fél viszont 2010 óta csak ígéri a szükséges kompresszorok telepítését és a szállítórendszer fejlesztését. Így, ha meg is épülne a Krk-terminál, az oda érkező gáz csak a horvát vezetékrendszer egyidejű fejlesztésével, és a most rendkívül magas horvát szállítási tarifák egyidejű csökkentésével juthatna el Magyarországra. Ez is alternatív útvonal lehetne alternatív forrással. Felértékelődhetne Magyarország térségi gázelosztóközponti szerepe. Persze, az orosz gáz jó minőségű, de ha más gázzal is lehetne kereskedni, akkor csökkenhetne a gáz ára. Városföldön már most évi 10-15 milliárd köbméter halad át, Baumgartenen 40 milliárd.

A horvát oldali tarifák a régiós átlaghoz képest mintegy háromszorosak, így – habár magyar irányból Horvátországba ma is érkezik gáz – a magas horvát tarifa sem tenné lehetővé a magyar oldali átszállítást.

Nem tudni, hogy az FGSZ tranzitútvonal-cserére vonatkozó döntését nem befolyásolta-e, hogy szintén az Ercsi–Városföld–Győr nyomvonalon haladna a Török Áramlat magyarországi meghosszabbítása. Tény, hogy egyelőre nagyon bizonytalanok a Török Áramlatról érkező hírek. A Világgazdaság piaci forrásai szerint valószínűbb, hogy az azon érkező orosz gáz elsősorban a görög, a bulgáriai, a szerb és az olasz piacok prémiumfogyasztóit éri majd el.

Az is valószínű – de ilyen döntés még nincs –, hogy 2021 után a Gazprom tranzitja vagy annak nagy része elkerüli Ukrajnát. Emiatt csökkenhet az FGSZ kelet-magyarországi kapacitásainak egy része. Az importot szolgáló beregdaróci nem megszakítható importkapacitás évi 20,5 milliárd köbméter, ebből tavaly a vezetékhasználók 11,5 milliárdot vételeztek. Az ausztriai HAG-on kívül nincs is az FGSZ-nek teljesen kihasznált határkeresztező kapacitása. A kelet-magyarországi csövei már csak azért sem maradnának feladat nélkül, mert a régióban továbbra is sok fontos fogyasztót, egész városokat kell ellátnia. Mindössze annyi lesz a változás, hogy a vezetéken a mostanival ellentétes irányban áramlik a gáz. Ez valószínűleg igaz a határkeresztező kapacitásra is, például már 2017-ben is 3 milliárd köbmétert léptetett ki az FGSZ Ukrajna felé. Az orosz tranzit esetleges elvesztésétől inkább a szlovákiai rendszer-üzemeltetőnek, az FGSZ-nél sokkal többet tranzitáló Eustreamnek kell tartania. Ezért is érdeke, hogy együttműködjön a magyarországi rendszer-üzemeltetővel a Romániából várt gáz továbbításában.

A 2020 utánra készülő Eustream szorgalmazza egy másik dél felőli útvonal, az Eastring kiépítését is. A szlovák szándék erős, mert az orosz tranzit esetleges elveszése nagy érvágás lenne a szlovák GDP-nek. A magyar kormány is támogatja a tervet, de még nem látható, honnan lesz ebben a csőben gáz. A Világgazdaságot tájékoztató szakértők szerint tíz év múlva talán életképes lesz az Eastring.

Van bőven teendő 2018-ban

Az FGSZ egyik fontos idei teendője az MGT sok adminisztrációval járó integrálása lesz. Folytatnia kell a két hajdúszoboszlói kompresszorgépegység Csanádpalotára való áthelyezését. Úgy tudjuk, az új gázév kezdetére, azaz október 1-jére szeretne végezni a múlt évben indított informatikai fejlesztéseivel, amelyek a kereskedelmi rendszerét is érintik. Közben folytatódik az 50-60 éves vezetékek, berendezések és eszközök javítása, cseréje. A nagyobb fogyasztásnak köszönhetően tavaly jó eséllyel nőtt a társaság árbevétele, amit az idén – az eddigi időjárási adatok alapján – nem biztos, hogy meg tud ismételni. Persze, az ipari felhasználók igénye még nem látható.

Románia lép Románia 2020-ra megépíti azokat a kompresszorokat, amelyekkel évi 1,75 milliárd köbméter gáz továbbítható Magyarországra – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután tárgyalt Teodor Melescanuval, román kollégájával. | VG