BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentős utóhatása is lesz az NHP-nak

A jegybank friss számításai szerint évente 0,3–0,8 százalékkal járulhatott hozzá a Növekedési hitelprogram Magyarország gazdasági bővüléséhez.

A Növekedési hitelprogram (NHP) GDP-növelő hatása évi 0,3–0,8 százalék lehetett, vagyis a teljes program összesen 2-2,5 százalékkal járulhatott hozzá a gazdasági bővüléshez – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentésének keretes írásából. A jegybanki elemzők másodkörös hatásként – a vállalati hatékonyságnövekedésen keresztül – további 0,9–1,9 százalékos GDP-növekedést várnak az NHP-tól a következő években.

Az NHP keretein belül 40 ezer kkv jutott 2800 milliárd forint kedvező feltételű hitelhez, ami az éves bruttó hazai termék 8 százalékát teszi ki

– olvashatjuk a jegybank jelentésében. Ebből 1800 milliárd (vagyis nagyjából 64 százalék) volt beruházási hitel. A program jellegéből kifolyólag viszont ennél kisebb lehet a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás.

Fotó: Kallus György

A hitelkiváltó vállalatok esetében nem fedezhető fel direkt beruházási következmény, hisz a felvett kölcsönből nem történik tényleges beruházás. Ám a kedvezőbb finanszírozásnak köszönhetően az adott cégek reálgazdasági hozzáadott értéke javulhat, ami már lecsapódhat a gazdasági növekedésben is. Ide sorolhatók az MNB szerint azok a vállalatok is, amelyek piaci feltételekkel vettek volna fel kölcsönt, ám a kedvezőbb konstrukció miatt választották mégis az NHP-t. A forgóeszköz-beruházásra felvett hiteleknél szintén másodkörös hatást azonosíthatunk be, mivel e cégek is csupán a kedvezőbb feltételek okán választották a hitelprogramot.

Harmadik csoportként az új beruházásra kölcsönt felvevő vállalatokat azonosítja be az MNB. Ide a hitelkorlátos cégek (amelyek a piacról nem kapnának kölcsönt) és az NHP kedvező feltételei miatt beruházó vállalatok sorolhatók. Itt már azonosítható az elsődleges hatás, vagyis kimutatható a közvetlen GDP-növelés. A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya 680 milliárd forinttal nőtt tavaly, ami 9,8 százalékos bővülés 2016-hoz képest, ez a régió legnagyobb emelkedési üteme – derül ki a Pénzügyi stabilitási jelentésből. A dinamika az idei első negyedévben is kitartott, éves alapon 10,3 százalékkal emelkedett az állomány a január–márciusi időszakban.

Biztató jel, hogy az egyéni vállalkozásokkal együtt mért kkv-szektor állománya 11,8 százalékkal haladta meg tavaly a 2016-os értéket.

Az MNB jelentése szerint a bővülést a 2017 első felében még elérhető Növekedési hitelprogram is érdemeben támogatta. A Piaci hitelprogram (PHP) szintén jól teljesített. A korábban tett, 170 milliárd forintos kihelyezésvállalásukat 230 milliárd forintra emelték a pénzintézetek, így a PHP-tól idén is a hitelezés további támogatását várja a jegybank.

Tavaly megtört egy 2009 óta tartó trend. Eddig a devizahitelek iránti kereslet folyamatos csökkenését figyelhettük meg, ám 2017-ben fordult a hozzáállás: a teljes állomány felében devizahitelt folyósítottak a bankok. (Ez indirekt módon azt is jelezheti, hogy olyan, az exportban érdekelt cégek tértek vissza a hitelpiacra, amelyek korábban vagy saját, vagy anyavállalati forrásból, illetve külföldi pénzintézettől vettek fel forrást.) A feltételek 2017 eleje óta folyamatosan enyhülnek minden méretkategóriában, ami elsősorban a szoros versenynek, a kedvező gazdasági kilátásoknak és annak tudható be, hogy visszatért a bankok közötti kockázati verseny (egyre könnyebben kapnak hitelt a rossz besorolású adósok). Továbbá a kereslet is erősödött, főleg az alacsony kamatoknak köszönhetően.

Az MNB előrejelzése szerint folytatódhat a vállalati hitelezés bővülése, a következő években 4 százalék körül emelkedhet az állomány, ezt a PHP erősítheti. A növekedést segíti, hogy a GDP-arányos vállalati hitelarány igen alacsony, 20 százalékhoz közeli szinten áll, ami 6 százalékponttal elmarad a hosszú távú trendtől, vagyis jelentős tere van a bővülésnek. Az NHP 2017 első negyedéve után lezárult, a kkv-hitelek aránya azonban nem esett vissza. A futamidő viszont lerövidült, az öt évnél hosszabb futamidejű hitelek aránya 30 százalék alá esett, igaz, 2018 első három hónapjában már újra magasabb, 34 százalékos volt a részesedésük a teljes kkv-hitelállományból.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.