Több gyógyszercég kifejezetten a februárban bevezetett szerializáció miatt jelentett be termékhiányt. Hogy állnak a Magyosz tagvállalatai az új gyógyszer-azonosítási rendszerrel?
A rendszer kötelező bevezetése egy rémálom. Február 9-én, azaz nyolc hónapja indult az európai gyógyszer-azonosítási rendszer, ettől a pillanattól nem lehet forgalomba hozni olyan vényköteles (és bizonyos nem vényköteles) termékeket, amelyek nem rendelkeznek egyedi azonosítóval és úgynevezett dézsmazárral. Egy olyan szabályozást erőltettek ránk uniós szinten, amely valamennyi, a gyógyszerellátásban részt vevő szereplőnek óriási teher, vagyis a nagykereskedőknek, a gyógyszerészeknek, és a betegeknek is többet kell várniuk a patikákban. A legnagyobb terhet azonban a gyógyszergyártók viselik, a hazai gyártók egyszeri beruházásként húszmilliárd forintot költöttek a rendszerre. Most a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendszer súlyos, olykor 10-30 százalékos termelékenységcsökkenéshez is vezetett, nem növelte a foglalkoztatottságot, nem beszélve a fenntartási költségekről. Összességében ez akkora teher, hogy valóban előidézhet ellátási nehézségeket.
Február 9. óta egy úgynevezett stabilizációs időszak van érvényben a szerializáció terén. Ez meddig tart?
Ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) türelmén múlik. Büszkék lehetünk, mert a magyar szereplők időben felkészültek, és európai szinten is kiválóan teljesítettek. De nagyon sok problémával csak most szembesülünk. A rendszerben keletkező alertek, vagyis riasztások száma viszonylag alacsony. De csak viszonylag, nem tartunk még ott, hogy lezárjuk a stabilizációs időszakot. Továbbra is sok az emberi és technikai hibából adódó, úgynevezett fals alert, amely miatt a stabilizációs időszak lezárását követően a beteg nem kaphatná meg a gyógyszerét. Most azon dolgozunk, hogy a rendszer csak akkor jelezzen, ha valós hibát észlel. Magyarországon a zárt ellátási lánc abszolút biztonságos, évente háromszázmillió dobozt forgalmaznak a patikák.
Mekkora terhet ró évente a hazai gyógyszeripar szereplőire a rendszer?
Számításaink szerint a hazai gyártók négy-hat milliárd forintot költenek a rendszer éves fenntartására, de minél kisebb egy gyógyszeripari cég, arányaiban annál nagyobb teher számára a szerializációval járó követelmények megteremtése és működtetése. Annak a berendezésnek az ára, amely az egyedi azonosítót generálja, nyomtatja, amelyben van még egy kamera, és képes dézsmazárral lezárni a dobozt, százmillió forint. A gyógyszercégeknek minden egyes gyártósorra be kellett állítaniuk egy ilyet. Egy kis- és középvállalkozásnak ebből átlagosan hármat kellett beszereznie, a nagyvállalatoknak ennél lényegesen többet. A szerializáció a generikus gyógyszereket gyártó cégeknek fáj a legjobban, ugyanis náluk van a gyártósorok kétharmada. A rendszert a gyógyszer-hamisítás kiszűrése érdekében hívták életre, ami ellen a hazai gyártók is küzdenek, de azt kijelenthetem, hogy a magyar gyógyszerellátási rendszer eddig is szigorúan zárt láncú volt.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.